Gergely István: „Sokat nőtt a Honvéd presztízse”

2018-05-10

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Gergely István 2017 januárjától tölti be a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöki pozícióját. Az első évet nagyon sikeresnek ítéli, a Honvéd lendületben van, a fejlesztések, a sportszakmai feltételek erősítése és a versenyzőközpontú szemlélet együtt hozta meg az előrelépést. A Honvéd másfelé is nyit, a szabadidősportot erősíti, bárkinek lehetősége van a klubban sportolni. Az egyesület alapító tagja a Honvédelmi Sportszövetségnek, és ebben az együttműködésben is nagy potenciált lát Gergely István.

Valamivel több mint egy év után már lehet mérleget vonni. Milyen volt ez az időszak, hogy érzi magát az új szerepben?

Ha van olyan, hogy tanulási szakasz, akkor ez az volt, és igazából még most is tart. Rengeteget tanultam, a munkám minden egyes szeletéről, a sportmenedzsment gyakorlati elemeitől elkezdve a bürokrácia sajátosságain át az ügyviteli rendszerig, a papírmunkáig, és addig, hogyan kell a civilekkel, a sporton túli emberekkel tárgyalni. No és azt is megtanultam, hogyan kell az embereket motiválni, támogatni, hogy azokat a célokat, amiket közösen kitűztünk, elérjük. Erre az összetett feladatra nem lehet felkészülni, ebbe bele kell ugrani, a mélyvízben kell elkezdeni, taposni folyamatosan, hogy az ember feljöjjön a víz tetejére. Én úgy érzem, feljöttünk, a Honvéd egy viszonylag kényelmes állapotából erőteljesen elrugaszkodott. Ez rengeteg munkával jár, hálás vagyok, hogy a munkatársaim is elszántan, szabadidejüket sem kímélve dolgoznak. A környezetemben olimpiai és világbajnokok is adják a lendületet az egyesület vezetésének, így dr. Steinmetz Barnabás, Kovács Katalin vagy éppen Imre Géza, nem beszélve azokról a hatalmas tapasztalattal rendelkező sportvezetőkről és kollégákról, akik régóta a Honvéd tagjai és támogatják az én munkám is. Azt, amit eddig tanultam, semmiért nem cserélném el, bárcsak hamarabb megszerezhettem volna ezt a tudást. Nagyon jó volt tehát ez az egy év, ha eddig vágytam rá, hogy ezt csináljam, akkor most még inkább úgy érzem, nincs annál jobb hivatás, mint a Budapesti Honvéd ügyvezető elnökének lenni.

Mi a legnehezebb ebben a munkában?

Az, hogy a meglévő projektjeinket azonos figyelemmel kísérjük, a vasakat egyszerre tartsuk tűzben. Soha ne feledkezzünk meg semmiről, folyamatosan tudjunk kommunikálni az adott terület vezetőjével. Nemcsak sportszakmai kihívásokat jelent elnöknek lenni, egy fejben kell tartani az egész klub működéséhez szükséges feltételeket, meg kell találni egy megfelelő ütemezést, és ahhoz tartani magamat és mindenki mást erre késztetni. Csapatsportágban szocializálódtam, abban hiszek, hogy egy eredményt csak egységesen lehet elérni. 16 sportág működik a Honvédban, és hiába különbözőek ezek a sportágak, nekik a Budapesti Honvéd a csapat, ebben kell játszani, hogy sikeresek legyünk. Sok energiát felemészt ennek az egységnek a megtartása, de mondhatom, hogy minden egyes szakosztály és szakosztályvezetés tud, képes és akar a Honvéd sikeréért dolgozni.

Sokan sportolnak a Honvédban?

Nagyjából háromezren, de ez egy folyamatosan változó szám. Vannak igazolt és szabadidős sportolók, a Honvédség alkalmazottai, katonák is közöttük. A változás annak is köszönhető, hogy vannak létesítményeink, amiket felújítunk, értelemszerűen ebben az átmeneti időszakban vannak, akik nem tudják használni a megszokott pályákat, így elhagyják a Honvédot. De biztos vagyok benne, hogy az új létesítmények átadása után lényeges létszámnövekedés is várható lesz majd, hiszen sokkal jobb feltételek mellett tudnak majd sportolni. Ezt a jelenlegi háromezres létszámot igyekszünk megduplázni a következő években.

Ha a fővárosi klubokat megvizsgáljuk, a Budapesti Honvéd most hol áll a renomét, a megbecsülést, a rangot illetően?

A Honvéd mindig is egy erős és megbecsült egyesület volt, de az utóbbi időszakban valóban sokat dolgoztunk azon, hogy ezt megerősítsük. Jó nevű sportolók is gyakran keresnek meg, hogy szeretnének átjönni hozzánk. Merthogy azt hallották, ez egy versenyzőközpontú klub. Nekem fura, hogy ezt kiemelik, én az ellenkezőjét el sem tudnám képzelni. Nálunk a versenyző van a középpontban, érte próbálunk mindent megtenni. Saját egészségügyi központot hozunk létre, három masszőrünk, gyógytornászunk ott dolgozik majd, de bővítjük a csapatot egy sportpszichológussal, és rehabilitációs felszereléseket szerzünk be, valamint terheléses vizsgálatokra alkalmas gépeket. A sportszakmai és egészségügyi háttér mellett a képzésekre is figyelünk: tavaly indítottunk el egy belső előadássorozatot, melynek keretében a saját versenyzőinknek, edzőinknek, szakembereinknek hívtunk meg kiváló előadókat a sportjog, a sportmarketing, a sportgazdaság, az edzéselmélet, az élettan, a dopping, a pénzügyi ismeretek területéről.

Amellett, hogy a versenysport mellett köteleztük el magunkat, hiszen ez adja a szakmai hitelességünket, ráléptünk egy új pályára is, ez pedig a szabadidősport területe. Sportolási lehetőséget biztosítunk mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy a Honvédba szeretne lejárni futni, úszni, kondizni. Ezt a szabadidősport szakosztályban bárki meg tudja tenni, különböző kategóriák és díjak mellett, és ezt a rendszert szinte a végtelenségig tudjuk és akarjuk is fejleszteni. Azt gondolom, ez kiváló lehetőség, hiszen ugyanazon a pályán edzhet egy szabadidősportoló, mint a legkiválóbb versenyzőink, konzultálni tud olimpiai és világbajnokok edzőjével, és ugyanazokat a plusz szolgáltatásokat tudja igénybe venni, mint az élsportolóink. Azokat az erőforrásokat, amiket felhasználhatunk, párhuzamosan a szabadidősport érdekében is tesszük, hiszen a sportpályák fejlesztése mellett kényelmesebbé tesszük az öltözőket, rugalmassá tesszük a létesítményeket. Befogadó egyesület vagyunk, és én bízom benne, hogy a szabadidősportolókat is ide tudjuk kötni, életük részévé válhat a Honvéd, és a nagy számok törvénye alapján a családtagok, barátok között is akadhat majd olyan fiatal, aki utánpótlás sportolóként itt kezdi majd el az élsportot, és aztán öregbítheti a Honvéd hírnevét a világversenyeken.

Aki régen járt a Dózsa György úton, meglepődhet, ha belép a klubházba és akkor is, ha szétnéz a telepen. Milyen fejlesztések történtek a Honvédnál és mire számíthatnak még a klub versenyzői?

Minden fejlesztésünket a koncepciónkhoz igazítottunk, jelesül ahhoz, hogy az, aki a Honvédban képzeli el a sportolást, az mindent megkapjon, ami a minőségi sportoláshoz szükséges, onnantól kezdve, hogy belép a kapun. Megfelelő színvonalú sportpályán, megfelelő szakemberek felügyelete mellett sportoljon, de tudjon pihenni is. Minden korosztályra figyelünk, így fontos a megfelelő informatikai lefedettség, a tanulószoba, a könyvtárszoba, a park, a játszótér működése, de az is, hogy mindenki biztonságban érezze magát a Honvédnál, ezért alakítjuk ki a kártyás beléptetési rendszert. Mindezek szellemében teljesen megújult a központi épület, az atlétikacsarnok öltözői, a tornaszakosztály öltözői. Felújítjuk az atlétikapályát, amely teljesen új rekortánfelületet kap, de a dobó- és ugróatléták is minőségi pályán edzhetnek majd ezentúl. Zöldmezős beruházás keretében épül az új vívócsarnokunk, és mindezen beruházáshoz szükségesek a pluszmunkálatok is, így a közművek megújítása, de új éttermet és büfét is létesítünk, valamint a vizuális élményre is figyelmet fordítunk, hogy tényleg mindenki jól érezze magát, amikor belép ide. A Dózsa György úti telepen túl megújult a Hajógyári-szigeten működő kajak-kenu központunk, a judóterem, illetve „taós” beruházás révén a kézilabdacsarnok is. Látni kell, hogy nem a Honvéd kapja a legtöbb forrást a fejlesztésekre, ugyanakkor nekünk ezek a források bőven elegek arra, hogy olyan ütemezésben történjenek meg ezek, hogy megfelelő energiabefektetés mellett, megkérdőjelezhetetlen minőségben álljon be változás a létesítményhelyzetünkben. Apránként haladunk, de a végén minden összeáll egy képpé, és tényleg azt mondhatom, a Honvéd nagyon jó úton halad. A taglétszámunk növekszik, a honvédségi kapcsolatunk erősödik, a sportszakmai eredményeink javulnak.

A klub alapító tagja a Honvédelmi Sportszövetségnek. Miért tartja ezt fontosnak?

A Budapesti Honvéd Sportegyesület gyakorlatilag egész története során szorosan kötődött a Magyar Honvédséghez. Ez a kapcsolat hullámzó volt, de mindig is létezett, az utóbbi időben pedig lényegesen erősödött. A Honvédelmi Sportszövetség azért jött létre, hogy a nem katonai irányultságú embereket, azaz a civileket a sport eszközeivel megismertesse a Magyar Honvédség működésével, egy kicsit szimpatikussá tegye a katonai hivatást, és közben a sportra neveljen. Ebben a Honvéd nagyon fontos szerepet vállalt, jelesül a sportszakmai háttér és sportolási lehetőségek biztosítását, megszervezését. Ezt mi napi szinten végezzük, és ugyanezt a szolgáltatást biztosítjuk a Honvédelmi Sportszövetség számára is.

Nem nehéz ezt a hivatást elfogadtatni?

Jelenleg nem feltétlenül pozitív jövőképként gondolnak az emberek a katonaságra, a katonai hivatásra, de bátran állíthatom, hogy azért nagyban változik a kép. A katonai egy nagyon szép hivatás, és egyre vonzóbbá válik a fiatalok körében is. Ez egy kiszámítható és biztos egzisztenciát kínáló út lehet. Maga a Honvéd is nagyon sokat dolgozik azon, hogy az emberekkel a katonai életpályát megismertesse. Ne feledjük, hogy a katonai hivatás egy sporton alapuló hivatás. Egy bizonyos fittségi szint előfeltétele annak, hogy valaki jó katona legyen, egy katona nemcsak az eszét, hanem a fizikumát is használja. A Budapesti Honvéd a létesítmények és a helyszínek biztosítása mellett igyekszik minden sportszakmai segítséget megadni a Honvédelmi Sportszövetség rendezvényeihez a jövőben, örömmel veszünk részt a közös programokban.