A Bükk hegység barlangjai kiemelkedő szerepet játszanak a Kárpát-medence őstörténetének kutatásában. Ezek a karsztos eredetű üregek nem csupán természeti értékek, hanem az embertani és régészeti felfedezések kincsesbányái is. A több mint százezer éves múltra visszatekintő lelőhelyek bizonyítékai annak, hogy a mai Magyarország területén már a jégkor idején is éltek emberek.
Fotó: Wikipedia
A bükki Ősember-barlangban talált leletek a Kárpát-medence hosszú múltra visszatekintő, gazdag és sokszínű történelmét tanúsítják, mindemellett a barlang olyan kőkorszaki kultúrák emlékét is őrzi, melyeknek kiemelkedő régészeti, turisztikai és tudományos jelentősége van – írta Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke Facebook oldalán.
A bükki ősember-barlangok együttese nyert felvételt a Magyar Értéktárba. A Szeleta-barlang a Bükk egyik legismertebb paleolit lelőhelye, ahol a kutatók gazdag, ritka, magas színvonalú kőeszköz-anyagot tártak fel. Legjelentősebb leletei a szeletai levéleszközök, amelyek egyedülálló, gondosan retusált pengék. A barlangból előkerült leletek alapján a régészek egy önálló kultúrát is meghatároztak: ez a szeletai kultúra, amely a középső paleolitikum és a felső paleolitikum határán jelent meg – ez fontos adat a neandervölgyi és modern ember közötti átmenet vizsgálatához.
A Bükk másik ikonikus Ősember-barlangja az Istállós-kői-barlang, ahol a felső paleolitikumból származó, kb. 30–40 ezer éves rétegeket tártak fel. A barlangban élő emberek fejlett eszközöket használtak, és jelentős vadásztevékenységet folytattak. Kiemelkedő leletek például a csont- és kőeszközök, festett állatcsontok, barlangi medve, zerge, gyapjas orrszarvú maradványai. A barlang különösen fontos, mert Magyarország egyik legrégebbi, modern emberhez köthető lelőhelye.
A Bélapátfalva közelében található Suba-lyuk barlangban a régészek neandervölgyi emberi maradványokat találtak – ritka és értékes felfedezés a közép-európai térségben. A barlangban előkerült gyermek- és felnőttcsontok új megvilágításba helyezték a neandervölgyiek életmódját és temetkezési szokásait.
A bükki barlangok összességükben olyan mennyiségű és minőségű leletanyagot szolgáltattak, amely alapjaiban járult hozzá a magyarországi és közép-európai paleolit kutatások fejlődéséhez. A hegység karsztos üregei ideális lakóhelyet biztosítottak az őskori közösségek számára: védelmet nyújtottak az időjárástól, magaslatról belátható volt a környék (így vadászat szempontjából is előnyös helyszín), közel voltak a vízforrásokhoz és a fő vadászterületekhez.
Több bükki barlang – például a Szeleta vagy az Istállós-kői-barlang – ma is látogatható, tanösvények és információs táblák segítik a látogatókat. Ezek a helyszínek egyszerre nyújtanak természeti és történeti élményt, így népszerű kirándulóhelyek a Bükkben.
Forrás: gondola.hu
