Speciális célú angol vagy sem?

2025. nov. 21. - péntek

Vajon a katonai képzés során a speciális szaknyelvet vagy a társalgási angolt kell-e, érdemes-e tanítani? Egyebek mellett erre a kérdésre is keresték a választ az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusa által életre hívott „Challenges and Trends in Shaping Future (Military) Language Aquisition” című idegennyelvi konferencián.

A konferencia három nyelv tanításával összefüggő témákat tárgyalt. Első helyen magának a nyelvoktatásnak a nehézségeiről osztották meg tapasztalataikat a résztvevők. Azt szokták mondani, hogy a magyar anyanyelvűek azért tanulnak nehezen idegen nyelveket, mert a finnugor nyelvek rendszere teljesen más, mint a finn kivételével az összes más európai nyelvnek, amelyek az indo-európai nyelvcsaládba tartoznak. Ennek ellenére az angol nyelvi szekcióban Vlanar Holtzner ezredes cseh előadó ugyanúgy angoltanítási, -tanulási nehézségekről számolt be. A szekcióban az nem is volt kérdés, hogy a NATO-béli interoperabilitás érdekében minden katonának és tisztnek jól kell beszélnie a védelmi szervezet fő műveleti nyelvét, az angolt, mert a közös gyakorlatok, a többnemzetiségű missziók és feladatok csak így hajthatók végre.

Ahogy arról Szücs Péter ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka beszélt, ők az egyetem nyelvi lektorátusával közösen speciális rendezvényeket is szoktak szervezni a hallgatók számára, de működnek munkacsoportok, nyelvi klubok is. Kiemelte azt is, hogy az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlaton is az angolt gyakorolhatták a honvéd tisztjelöltek, hisz a műveleti nyelv az angol volt. De a hallgatók számos más nemzet tisztképzésén, illetve az ERASMUS+ Programban elérhető képzéseken is részt vesznek, ahol szintén az angol a közös nyelv.

Fordítás vagy megértés – ez is szóba került a Ludovika Zászlóalj parancsnoka, illetve a két honvéd tisztjelölt előadásában is. Az egyetemi hallgatók kiemelték, olyan szintű nyelvtudásra van szükség, hogy a különböző anyanyelvű katonák akcentusa ne jelentsen gondot a kommunikációban, hisz egy-egy katonai művelet sikere múlhat úgy a nehézkes megértés miatt meghosszabbodott reakcióidőn, mint a félreértés miatti helytelen cselekvésen. A ludovikások beszéltek még az anyanyelvvel együtt járó kulturális különbségekről is, mint a félreértések forrásáról.

„Gyakorlati nyelvtanulóként” ők is, és a szekció nyelvtanár előadói is kiemelték, hogy a mesterséges intelligencia sokat segíthet a nyelvtanulásban: folyamatos „beszélgetőpartnerként” javulhatnak a beszédértési kompetenciák, növekedhet, illetve rögzülhet a szókincs és javulhat a kiejtés is. A német nyelvről, egyebek mellett, mint a katonai környezetben második idegen nyelvről esett szó. Gondoljunk csak a fontosságára azoknál az alakulatoknál, ahol német gyártmányú haditechnikát alkalmaznak. A technikai személyzet képzése, továbbképzése a német gyárakban is folyik, ahol előny a fogadó nemzet nyelvének ismerete. Ez is lehet motiváció vagy kihívás is a német nyelv és benne a katonai terminológia elsajátításakor. Az előadások során volt szó a német nyelv diplomáciai használatáról is.

A francia a NATO második hivatalos nyelve, amelyet azonban hagyományosan a diplomácia használ, ezért ennél a szekciónál nem a nyelvoktatással foglalkozott, hanem az űrjog és a politika terén Franciaországgal kialakított tudományos együttműködésről: hogyan alakult a francia katonai jelenlét a világban a 2020-as évek óta, valamint biztonság- és védelempolitikai kérdésekről. A francia nyelvvel kapcsolatos előadásokban kitértek arra, hogy miért fontosak az idegen nyelvek Litvániában és a többnyelvűség kontextusában hogyan alakul a franciatanárok munkája, illetve arra, hogyan folyik a francia nyelv tanítása a korábbi francia gyarmatokon, Afrikában.

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusa által életre hívott rendezvény lehetőséget teremtett a jó gyakorlatok megosztására, a szakmai kapcsolatok erősítésére, tankönyvírási projektek és közös kutatások elindítására is. A rendkívül színvonalas konferenciára összesen hazánkkal együtt nyolc nemzet nyelvoktatással foglalkozó szakemberei képviseltették magukat – vendégként, illetve előadóként is. Így a résztvevők Európa számos országából szereztek tapasztalatot a cseh, osztrák, magyar előadóknak köszönhetően.

Forrás: honvedelem.hu

Özbas Szofi tizedes újra Európa-bajnok

Özbas Szofi tizedes újra Európa-bajnok

Özbas Szofi tizedes aranyérmet nyert 70 kilogrammban a tbiliszi cselgáncs Európa-bajnokságon, ezzel az MH Sportszázad katonasportolója megvédte tavalyi Eb-címét. A magyar küldöttség első számú éremvárományosának számító versenyző négy magabiztos győzelemmel jutott be...

bővebben
Magyar kadétsikerek

Magyar kadétsikerek

„Olyan esemény ez, amikor a középiskolás fiatalok megmutathatják, hogy mennyire felkészültek” – beszélt a 10. Országos Haditorna Verseny (OHV) és a 6. Nemzetközi Kadét Kupa (ICC) versenyzőiről dr. Drót László vezérőrnagy. Az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő...

bővebben
A határ a csillagos ég!

A határ a csillagos ég!

Szolnokon megtörtént az, amire eddig nem volt példa a hazai katonai repülésben. A felszállást előkészítő műszaki szakember, az oktató és a növendék is nő volt. Ők hárman új fejezetet nyitottak az MH Kiss József 86. Helikopterdandár történetében. Forrás:...

bővebben