„Ha engem kérdeznek, ez a legnemesebb hivatás és szolgálat” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának július 3-i diplomaosztó ünnepségén dr. Ruszin-Szendi Romulusz. A honvédelmi miniszter szerint a jövő katonái, a hadnagyoktól a tábornokokig mind egy célért, a magyar emberek biztonságáért tevékenykednek majd.
A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma, idézte fel Széchenyi István gondolatát nagyjából kétszázötven végzős diák és családjaik előtt, a Ludovika Arénában dr. Ruszin-Szendi Romulusz. „Azért vagyok boldog, mert ebben a teremben most óriási súlyt és erőt látok. Az az idő, amit eltöltöttek az alma materben, az egyetem falai között, meggyőződésem, hogy olyan tudást adott át, ami felkészítette önöket a feladatukra” – mondta a honvédelmi miniszter.
Arra kérte a végzősöket, hogy a magyar emberek szolgálatát soha, nehéz körülmények között se feledjék. Hiszen „minden azért történik, hogy biztonságos környezetet tudjunk nyújtani” számukra. A tárca és a vezérkar felelősségét is tisztázta: kedvező feltételeket kell biztosítaniuk minden rendfokozatú katonának. Az állomány megbecsülésének visszaállítását szolgálta a korábban kiküldött kérdőív, mondta, amit azóta a katonák több mint kétharmada visszaküldött.
„A XXI. század kiszámíthatatlan biztonsági környezetében az önök tudása lesz nemzetünk biztonságának záloga” – mondta a végzősöknek dr. Deli Gergely. Az egyetem rektora a szomszédunkban dúló háborúval, a hibrid fenyegetésekkel és a technológiai fejlesztésekkel szembeni ellenállóképesség fontosságára hívta fel a figyelmet. A jelenkori hadviselésben nem elég egy hivatásrend szaktudása, tette hozzá.
„Politikusok, katonák, rendőrök, elemzők, kiber szakemberek, biztonságpolitikai szakértők, kutatók és tudósok együttes látásmódjára és szoros együttműködésére van szükség. A biztonság megteremtése olyan közös küldetés, amelyben a katonai és a civil együttműködés elválaszthatatlan egymástól” – mondta. Ezért zajlik egyre nagyobb részt valós környezetben, alakulatoknál a képzés és ezért támogatják az adaptív vezetési modellt, magyarázta a rektor.
„Amikor önök évekkel ezelőtt megérkeztek karunkra, mi is új útra léptünk. Föl kellett ismernünk, hogy a XXI. század tisztjeit már nem lehet a XX. század módszereivel felkészíteni” – fogalmazott dr. Lippai Péter dandártábornok. Azóta gyakorlatiasabbá tették a képzést, átalakították a vezetői kiválasztást és a kutatási eredményeket beépítették az oktatásba, sorolta a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja. Ezek azonban csak módszerek, figyelmeztetett.
„A kar igazi értékét nem az eszközpark adja, hanem az, hogy milyen felkészült tiszteket és szakembereket bocsátunk útjukra. Néhány hét múlva már alegységeik élén fognak állni. A katonák nem azt fogják figyelni, hogy milyen eredménnyel végezték el ezt az egyetemet, sokkal inkább azt, hogyan döntenek és hogyan bánnak az önökre bízott emberekkel. Higgyék el, a katonáik nagyon gyorsan el fogják dönteni, hogy követik-e önöket vagy sem, bíznak-e önökben vagy sem!”
Ezért az egyetemen nemcsak oktatni kívánják a rájuk bízott hallgatókat, hanem felkészíteni őket egy hivatásra, mondta dr. Lippai dandártábornok. „Tudásuk folyamatosan bővülni fog, pályafutásuk során újabb és újabb kihívásokkal fognak találkozni. Egyetlen dolog azonban nem szabad, hogy változzon: az értékrendjük. Az az értékrend, amihez reményeim szerint mi is hozzá tudtunk járulni.”
Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az oklevelek kiosztása előtt elismeréseket adott át a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel záró hallgatóknak, köztük Ferenczi Apor és Kovács Korinna hallgató zászlósoknak.
„Először a leleményesség, utána tervezz” – vallja a katonai vezető szakon végzett Ferenczi Apor. A hallgató zászlós gólyaként senkit nem ismert szaktársai közül. A gyergyói havasokban nőtt fel, de amikor az egyetemre érve elvégezte az alapkiképzést, azonnal barátságokat kötött leendő bajtársaival. Akkor már tudta, hogy jó társaságba került.
„A harckocsizó életérzés, vagyis az extrém csapatszellem, a folyamatos fizikai és szellemi kihívások, a gépek iránti rajongás, valamint a harcmező öklének számító fegyvernemhez való tartozás tudata határozza meg a mindennapjaimat” – mondta a tatai MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz készülő katona.
A véletlen sodorta tartalékos szolgálatra Kovács Korinna hallgató zászlóst, akire olyan hatást gyakorolt az egyenruha, hogy mottójához híven megragadta a pillanatot és a következő évben tisztképzésre jelentkezett. Azóta a tanulmányi versenyek állandó résztvevője és a közösségi élet motorja lett.
„Amikor az ember megtapasztalja az első repülési élményt, az leírhatatlan” – fogalmazott a pilótajelölt. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az állami légiközlekedési szak egyszerre kíván elméleti és fizikai felkészültséget. Ha minden jól megy, Kovács hallgató zászlós szeptemberben már új rendfokozattal, Kecskeméten szállhat fel, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kötelékében.
Forrás: honvedelem.hu
