A Honvéd Kadét Ejtőernyős Program a Honvédelmi Sportszövetség által koordinált és támogatott kiválasztó és felkészítő program. Célja, hogy a Magyar Honvédség számára minőségi utánpótlást biztosítson. A képzések keretében a fiatalok speciális kompetenciákon alapuló ejtőernyős táborokban vehetnek részt. Kiválasztott kadétok ők, ami a fiatalok fegyelmezettségében, hozzáállásában és bátorságában is megmutatkozik. A képzésről és a tapasztalatokról ezúttal Csorba József ejtőernyős oktatót kérdeztük.
Az idei évben hány fiatalt fogadnak a Honvéd Kadét Ejtőernyős Táborban?
Az idén két turnusban tartunk Kiválasztó Tábort a Honvéd Kadét Ejtőernyős Program keretében, ahol táboronként 12 kadét részvételére van lehetőség. A táborozók közül pedig további szűrést követően a legjobbak kerülnek kiválasztásra, akik a Honvédelmi Sportegyesület támogatásával folytathatják a képzést.
Milyen feladatok vártak ott a fiatalokra? Mit tanulnak meg, milyen ismereteket sajátíthatnak el a tábor alatt?
Ejtőernyős táboraink programja kétnapos elméleti felkészítéssel kezdődik, amelyet párhuzamosan földi gyakorlás egészít ki. Ennek során a résztvevők készségszinten sajátítják el azokat a feladatokat, amelyeket később a levegőben is végre kell hajtani.
Az elméleti oktatás több témakörre tagolódik, amelyek kiterjednek az ejtőernyő felépítésére, működésére, a belobbanás folyamatára, a felszerelés szerkezeti elemeire és azok működésére, továbbá az alapvető aerodinamikai és meteorológiai ismeretekre, az irányítástechnika feladataira, a nyílási rendellenességek elhárítási és megoldási módjaira, valamint a rendszerben alkalmazott biztonságtechnikai eszközök használatára.
A gyakorlati képzés során kiemelt hangsúlyt kap a gépelhagyás helyes végrehajtása, valamint a hevederben történő gyakorlás, ahol a résztvevők a különböző nyílási rendellenességek elhárítását is imitálják. Szintén fontos eleme a képzésnek az irányítástechnikai helyzetek megismerése, a földetérés technikájának elsajátítása, valamint a különböző meteorológiai körülmények közötti biztonságos leszállás gyakorlása.
A gyakorlati oktatás színvonalát tovább emeli, hogy az MH. Kiss József 86. Helikopterdandár közreműködésével a fiatalok kipróbálhatnak egy szimulátort, amelyben a korszerű gyakorló heveder és a virtuális szemüveg segítségével a gépelhagyástól egészen a földetérésig különböző szituációkat gyakorolhatnak. Az oktató által indított helyzeteket számítógépes rendszer jeleníti meg, így a résztvevők valósághű környezetben szerezhetnek tapasztalatot.
A felkészítés átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket biztosít a résztvevők számára.
A harmadik napon elméleti írásbeli és szóbeli, majd gyakorlati vizsgán kell számot adni az elsajátított tudásukról. További gyakorlásokat követően kedvező időjárás esetén az első ugrásokat még aznap végre is hajtják a fiatalok.
Az első ugrások során az ugró feladata a repülőgépből történő kimászás, a szabályos gépelhagyás a tanultak szerint, valamint az ejtőernyő irányítása, és a szabályos földetérés. Az ejtőernyő nyílását az oktató indítja, a kupolakezelés, és földetérés folyamatában pedig szükség esetén a földről rádiókapcsolaton keresztül további oktatói segítséget kapnak az ugrók.
Kik foglalkoznak majd a kadétokkal?
A Honvéd Kadét Ejtőernyős Program koordinálását a Honvédelmi Sportegyesület Szolnok végzi. Az Egyesület oktatói és segédoktatói vesznek részt a felkészítésben, akik több évtizedes tapasztalattal segítik a táborozókat az alapok elsajátításában. A táboroztatásban a munkát segíti az MH. Kiss József 86. Helikopterdandár.
Mennyi munka vár rájuk, általában mennyire megterhelő a fiatalok számára a képzés?
Az ejtőernyős ugrás mind mentálisan, mind fizikálisan komoly erőpróba, ezért már a kiválasztás folyamata is fizikai és elméleti tesztekkel indult tavasszal, ahonnan a jelentkezők közül csak a legkiemelkedőbb kadétok kerülhettek be a kiválasztó táborokba.
Az elméleti és gyakorlati felkészülés első két napja egyrészt hosszú, és nagyon tartalmas a résztvevőknek, amelyet még önálló tanulással is ki kell egészíteniük, így az kifejezetten komoly feladat. Az ugrások pedig komoly mentális fókuszt igényelnek, és ezek során jó fizikummal kell rendelkezni, hiszen a repülőgép kb. 130km/h sebességgel repül ejtőernyős ugratás közben, és ki kell tudniuk mászni az ajtón, és meg kell tudniuk kapaszkodni a szárnymerevítő dúcban, miközben tudatosan, az ugrató oktató utasításai szerint kell megkezdeni a földön begyakorolt feladatok végrehajtását és magát az ugrást.
A fizikai igénybevétel mellett az ugróknak – különösen az első néhány ugrás során – meg kell küzdeniük a félelmeikkel, ami egy természetes folyamat, és ez is mentális munkát és összeszedettséget igényel a tanulóktól.
Milyen eszközökkel gyakorolnak, milyen magasról ugranak?
Az első ugrások 1200 méteres magasságból történnek Cessna-182-es típusú repülőgépből, a felszerelések pedig kifejezetten tanulók számára kifejlesztett és rendszeresített ejtőernyő rendszerek, amelyek biztonságos nyílási folyamatot tesznek lehetővé, valamint felhasználóbarát reakciókat eredményeznek a különböző irányítástechnikai manőverek során.
Hogyan jutnak el az első ugrásig?
Az elméleti és a gyakorlati tudás elsajátítását követően csak azok a résztvevők jutnak el az ugrásig, akik sikeres vizsgát tesznek, és önként vállalják az ugrást.
Az időjárás mennyire kegyes a képzések során?
Az eddigi táborok során többnyire szerencsénk volt az időjárással, de előfordul, hogy eső, vagy erősebb szél korlátozza az ejtőernyős tevékenységet. Ilyenkor további földi gyakorlásokra és előadásokra van lehetőség.
Mennyire bátrak és fegyelmezettek a fiatalok?
A programban csak a kiválasztott kadétok vehetnek részt, ez a fegyelmezettségükben, hozzáállásukban és bátorságukban is megmutatkozik, nagyon jó alapokkal érkeznek, öröm velük dolgozni.
