Október 6-a a magyar nemzet gyásznapja, az aradi vértanúk emléknapja. Tisztelettel adózunk a hősöknek.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek.
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 13 honvédtisztjét -12 tábornokot és 1 ezredest.
Ugyanezen a napon Pesten végezték ki gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.
Az aradi áldozatok
- Golyó általi halálra ítélték: Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet.
- Kötél általi halálra ítélték: Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezić Károlyt, Nagysándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt.
Emléküket megőrizzük!
A szabadságharc utáni megtorlások alatt hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – távollétükben – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az általános európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut.
A kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
