Megemlékezést tartottak Egerben a Honvédelmi és Sportszövetség támogatásával az egykori katonai középiskola és kollégium alapításának 50. évfordulója alkalmából.
Az eseményen Munkácsi Sándor nyugállományú alezredes, a megemlékezés szervezője mondott rövid beszédet a valamikori legénységi étkezdében, majd a résztvevők megkoszorúzták a KIEG udvarán lévő Lenkey-szobrot. Onnan a Lenkey házba vonultak, ahol – rövid tárlatvezetést követően – emlékülést tartottak. A megjelentek személyes beszélgetésekben idézték fel közös múltjukat, a katonai kollégium falai között szerzett élményeiket.
Ma már a rendvédelmi szerveknél magas beosztást betöltő egykori „katkósok” beszéltek arról, hogy mit is jelentett számukra katonai kollégistának lenni.
A Belügyminisztérium Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságának bűnügyi osztályvezetője, dr. Petrovics András úgy fogalmazott, hogy negyven esztendeje, amikor ők kezdtek, a katonai kollégisták a város több középiskolájában tanultak. Akinek nem volt baj a tanulmányi eredményével, felvételi nélküli bejuthatott a három akkor létező katonai főiskola valamelyikébe.
– Katonai kollégisták voltunk, de ez nem jelenti, hogy katonák lettünk volna. Egyenruhát hordtunk, de másformát, mint a katonák. Katonai alapismereteket tanultunk, a kollégiumi élet is más volt, mint a gimnazistáké – mondta dr. Petrovics András.
– Minket kedvelnek, mert hoztunk magunkkal sok olyan pluszt, amit nem kellett már megtanítani – tette hozzá Plachy Péter. Megfogalmazása szerint ez a négy év a felnőtté válás folyamatába esett bele, meg az éretté váláséba, amit az érettségi okán papíron is megszereztek.
– Mindenféleképpen pozitív emlékeim vannak. Egyrészt a közösség, akikkel együtt jártam. Tavaly év végén tartottunk is osztálytalálkozót. meghívtuk a tanárnőnket, Jónás Pálnét, Julikát is. Nagyon jó egészségnek örvend. Az iskola nekünk sok mindent adott, én nagyon sokat profitáltam ebből a négy évből, ami az embert úgy azért „gatyába rázza”, egyfajta rendpártiságra neveli, aminek jó hasznát vettem többek között én is, meg jónéhány osztálytársam is – fogalmazott.
Véleménye szerint az embernek egy tartást adott a kiképzésük. Volt nekik lövészetük, alaki kiképzésük, szolgálati szabályzatot tanulgattak, túrázgattak. Ezek mind olyan dolgok voltak, amelyek később az ember mindennapjaiban jobban hasznosultak.
Forrás: Heves Megyei Hírlap / heol.hu / Fotó: Gál Gábor
