A Magyar-Török Kulturális Évad keretében tematikus napot tartottak december 9-én, Budapesten. Honvéd Kadét Programban résztvevő diákok a magyar történelem török vonatkozású eseményeiről hallgathattak előadásokat, illetve a keleti kultúrával és szokásokkal ismerkedhettek a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Magyarország és Törökország 2024-ben közös kulturális évadot hirdetett, a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából. Az évad tematikája többek között a két ország közötti barátság, együttműködés, egymás kulturális értékeinek, hagyományainak közvetítése, befogadása.
„2024 nem csak a két nemzet közötti történelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítését szolgálja, hanem a még szorosabb együttműködést is a jövőben” – fogalmazott dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
„A történelem tanulsága, hogy csak erős szövetségek biztosíthatnak tartós jövőt a nemzetek számára. Azt, hogy ma itt vagyunk, annak bizonyítéka, hogy a kultúránk és történelmünk nemcsak elválaszthatatlanul összefonódott az évszázadok során, hanem ma is képes erős hidakat építeni köztünk” – tette hozzá.
Dr. Czermann János kiemelte, hogy Törökország katonai és védelmi téren is stratégiai partnere hazánknak, és az együttműködés legfontosabb eleme a Gidrán harcjármű.
„Idén májusban első alkalommal látogatott hazánkba a török hadsereg vezérkari főnöke. Júliusban Törökország egyik legnagyobb, 49 ország és 11 ezer fő részvételével megtartott nemzetközi hadgyakorlatán először vettek részt a magyar különleges erők katonái. Nemsokára török nyelvtanulásra is lesz lehetősége a magyar katonáknak, illetve kadétoknak. A 22. Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválon Törökország katonazenészei nagy sikerrel képviseltették magukat” – hozott példákat a magyar-török kapcsolatok bővülésére a helyettes államtitkár.
Dr. Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos beszédében emlékeztetett a többezer éves történelmi összefonódásra a török néppel, ami erősen formálta kulturális örökségünket is.
„Négyszázharminc ótörök eredetű magyar szó van nyelvünkben, ami egyik legfontosabb identitásképző architektúránk. Emellett sok-sok néprajzi motívumban, még a népdalaink hangzásvilágában is jelen van a keleti hatás” – mondta a beszédében.
Dr. Fodor Pál, a Magyar Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet címzetes főigazgatója, kutatóprofesszora, a Magyar Történelmi Társulat elnöke „Az Oszmán Birodalom felemelkedésének története” címmel tartott előadást.
Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese a ’48-as honvédtisztek török emigrációjáról adott elő a diákoknak. Fricz István ezredes, a HM Hadfelszerelési Főosztály főosztályvezetője „A jelenkor magyar-török hadiipari együttműködése” című beszámolójával vezette át napjainkba a hallgatóságot. Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbe Alapítvány igazgatója a Budán eltemetett harcos muszlim szerzetes történetét mesélte el. Az előadások között autentikus oszmán szúfi zene is színesítette a délelőttöt.
A nap második felében érdekes, aktív programokon vehettek részt a diákok, például hagyományos török ebru festésen. Ezenkívül megkóstolhatták a török teát, múzeumpedagógiai foglalkozás keretében ismerkedhettek meg a törökkori fegyverekkel – többek között a handzsár tőrökkel –, az arab írás különleges használatával, festhettek török miniatúrát, készíthettek talizmánt, és egy vidám foglalkozáson a magyar nyelv török eredetű szavait is megismerhették.
Forrás: honvedelem.hu
