A haderőfejlesztés során 2030-ban éri el majd a tervezett elrettentő képességét a magyar haderő – mondta dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium (HM) haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” műsorában. „Példátlan siker az elmúlt évtizedekhez képest” – utalt a hivatásos, szerződéses és tartalékos állomány sokezer fővel emelkedő létszámára, valamint a növekvő honvédségi illetményekre dr. Czermann János, a HM humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára a katonai magazin április 7-ei adásában.
„A haderőfejlesztést önmagában nem lehet értelmezni” – fogalmazott dr. Kutnyánszky Zsolt. Magyarországon ez a folyamat három prioritás mentén halad. Az eszközök beszerzése, az eszközkezelő katonákat előtérbe helyező humánpolitika és a magyar védelmi ipar újraindítása a fő irányok. Utóbbi azért is hasznos az államtitkár szerint, mert GDP-termelő iparág, vagyis ellensúlyozza hazánk haderőfejlesztésre szánt éves kiadásait.
Zalaegerszegen gyártják a Magyar Honvédség Lynx gyalogsági harcjárműveit, Kiskunfélegyházán kézilőfegyvergyár működik, Várpalotán lőszert és robbanóanyagokat készítenek, Gyulán pedig Airbus helikopteralkatrész-gyártó és felületkezelő üzem működik – sorolta a példákat. Magyarország jó szövetséges, jegyezte meg Kutnyánszky Zsolt, hiszen már a NATO által megszabott határidő előtt elérte a kívánt fejlesztési szintet: a GDP 2 százalékát kell a tagállamoknak védelemre fordítaniuk.
A régi szovjet technikák kiváltása stratégiai megfontolások mentén történik, hangsúlyozta. „A folyamatok közepén vagyunk. 2030-ra tudunk elérni egy olyan régiós szinten is meghatározó high-tech haderőt, aminek megfelelő elrettentő képessége lesz.”
A fejlesztés azért szükséges, mert az utóbbi másfél évtizedben látványosan megemelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban – mutatott rá az államtitkár. A diplomácia elsődlegességét hangsúlyozta ugyanakkor: „Magyarország minden eszközzel támogatja ezeknek a konfliktusoknak a békés úton, a diplomácia eszközeivel történő lezárását.”
A korábbi évtizedek leépítéseihez képest fényéveket fejlődött a honvédség – tette hozzá Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.
2016 óta folyik a haderőfejlesztés, emlékeztetett dr. Czermann János. A HM humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy előbb a haditechnika modernizációja és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális átalakítások, valamint a harceljárások megújítása volt a cél. A humán rendszerek átalakításának időszaka zajlik jelenleg. Többek között megújult a jogállási rendszer és versenyképessé váltak a juttatások.
„A toborzás, az oktatás és honvédelmi nevelés területén nagy lépéseket tettünk előre. Sikerült folyamatossá tenni azt a trendet, hogy a haderő létszáma növekszik” – mondta a helyettes államtitkár. A nagy NATO-országokéhoz képest kisebb, de „annál rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb és modern haderőt kell létrehoznunk. Ez volt a fejlesztések alapvető célja”.
Kiemelte a területvédelmi rendszer, a hivatásos és szerződéses katonákat kiegészítő tartalékos állomány szerepét. „Elsősorban a hátország védelmét, támogató típusú feladatokat látnak el. A helyi közösségükért, lakóhelyükért tenni akarókat igyekeztünk megszólítani” – mondta a helyettes államtitkár. A honvédséghez 2024-ben példátlanul sokan csatlakoztak a nagyívű „Szeretem, megvédem!” toborzó kampány hatására, 50 százalékkal nőtt a tartalékos erők száma.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya létszámnövekedésének egyik alapját a versenyképes illetményrendszer biztosítja, az „Embert a vasra!” kampányok több mint háromszázezer újoncot vonzottak különböző alegységekbe.
„Nem lehetünk egy sziget a társadalomban. Mi a társadalom része vagyunk, minket ismerniük kell” – mondta az adásban Kovács Krisztián ezredes. Az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka szerint a polgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy miért hoznak áldozatot, vagyis hogyan zajlik a haderő modernizációja. „Mi vagyunk a biztonság záloga” – fogalmazott az ezredes.
„Három kontingens tizenöt országában vannak most kint a katonáink, egyéni megfigyelőként vagy akár kötelékben. Pozitív visszacsengésű a kinti feladatvégrehajtásuk, missziós szerepvállalásuk. Azt gondolom, hogy mindenhol helyt tudunk állni” – mondta Antal László vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság parancsnoka februári interjújában.
A Magyar Honvédség egyik, ma már biztos utánpótlását a középiskola után katonai pályát választó kadétok jelentik. Háborús filmek adták meg a kezdőlökést Bereczki Máté számára, hogy a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium tanulója legyen. „Azt vettem észre magamon, hogy elkezdtem ragaszkodni a bajtársaimhoz, barátaimhoz” – beszélt az eddigi kadét évei során szerzett tapasztalatairól. De nincs ez másként a tisztjelöltek között sem.
„A baj és a nehézségek kovácsolják össze őket. Viszont aki az alapkiképzés végéig maradt, már része lett ennek a közösségnek” – utalt a honvédtisztek között nyugvó kohéziós erőre dr. Lippai Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja.
„A bajtársiasság nem születik parancsra” – emlékeztetett Simon Péter dandártábornok. Az MH Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka szerint vezetőként olyan környezetet köteles biztosítani, ahol a kiképzés során lehet hibázni, miközben a felelősségvállalást közös értékké kell tennie. Hasonló vágyak, kihívások jellemzik őket és hasonló elképzeléseik vannak szervezetük működéséről, ez köti össze a különleges műveleti katonákat – mondta el egyikük a HadERŐ adásában.
Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor április 7-ei adása itt tekinthető meg.
Forrás: honvedelem.hu / Fotó: archív felvételek
