1848. március 15-én Pest-Budán kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság és a polgári átalakulás jelszavaival.
Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula politikai kiáltványt fogalmaztak meg. A márciusi ifjak a Pilvaxban tartott gyűlésük után előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd a politechnikum diákjaihoz és a jogászokhoz vonultak. A utca népének csatlakozásával a tömeg Petőfi vezetésével átvonult a Landerer és Heckenast nyomdához, ahol az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
Balatonakarattyán, 2026. április 13. és 15. között rendezik meg -több ország részvételével- a Nemzetközi Kadét Kupát. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a Honvédelmi Sportszövetség szervezésében a Budapesti Honvéd Sportegyesület komplexumában találkoztak a legeredményesebb kadétok, hogy versenyezzenek az idei válogatott tagságért.
A teljes napon át tartó feladatokat, erőpróbákat követően összesítették az eredményeket, ami alapján a következő kadétok képviselhetik egy hónap múlva a Nemzetközi Kadét Kupán a piros-fehér-zöld színeket.
Gratulálunk, sok sikert kívánunk, hajrá magyar fiatalok, hajrá kadétok!!!
Magyar A- válogatott:
Simon Ottó (Than Károly Technikum és Szakképző Iskola)
Czeczeli Bende (Premontrei Gimnázium)
Takács Tamás (Kratochvil Károly Honvéd Középiskola – Debrecen)
Tasi Sára (Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium)
Csapatvezető: Mertse Ádám (Honvédelmi Sportszövetség)
Magyar B- válogatott;
Erdész Bence (Kratochvil K. Honvéd Középisk. és Koll. – Hódmezővásárhely)
Müller Dávid (Kratochvil K. Honvéd Középisk. és Koll. – Debrecen)
A honvédelmi nevelésben és a katonai felkészítésben kiemelt szerepet kap a sport, hiszen nemcsak a fizikai állóképességet fejleszti, hanem a kitartást, a fegyelmet és a küzdeni akarást is erősíti. Különösen igaz ez azokra a fiatalokra, akik tudatosan keresik azokat a lehetőségeket, ahol próbára tehetik képességeiket, és az így megszerzett tapasztalatokat a Magyar Honvédségnél is kamatoztatni tudják.
Czidor Norbert tartalékos szakaszvezető, az MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezred vitéz Farkas Gyula 5. Területvédelmi Zászlóalj katonája jelenleg az EASZC–Vay Ádám Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanulója Baktalórántházán. Életében évek óta meghatározó szerepet tölt be a sport. Korábban honvéd kadétként számos egyéni és csapatversenyen is megmérettette magát. A Kinizsi Kupán földharc versenyszámban negyedik helyezést ért el, az Újfehértói Honvédelmi Sportközpontban megrendezett HS Lövész Kupa regionális fordulóján pedig a középiskolás fiú kategóriában szintén negyedikként zárt, amely eredménnyel továbbjutott.
Az országos megmérettetések mellett nemzetközi versenyen is kipróbálhatta magát: a CESA – Central European Strongman Association magyarországi erősember versenyén szintén kategóriája hatodik helyezettje lett. Sporteredményei között a fekvenyomás területén is figyelemre méltó sikerek szerepelnek. A februárban megrendezett Országos Fekvenyomó Diákolimpián a negyedik helyezést érte el, újabb bizonyítékaként, hogy elhivatottsága és kitartása több sportágban is megmutatkozik.
A tartalékos honvéd számára a katonai pálya választása személyes indíttatásból is fakad. „Családomban a nagyapám volt katona. 2024 áprilisában csatlakoztam a tartalékos rendszerhez, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, leveleki lakosként az 5. Területvédelmi Zászlóalj állományába kerültem. A tartalékos katonai szolgálatot továbbtanulási céllal választottam. Nagyon tetszenek a harcászati képzések és különösen várom a lövészetet, mert abban is szeretném kipróbálni magam. A Honvéd Kadét Program közel áll a szívemhez, mert nemcsak a küzdősportok és a lövészeti események világába nyújtott betekintést, hanem többnapos túrákon és kulturális programokon, például színházi előadásokon is részt vehettünk”– fogalmazott Czidor Norbert tartalékos szakaszvezető.
A tartalékos katona példája jól mutatja, hogy a sport, a honvédelmi nevelés és a katonai elköteleződés egymást erősítő értékek. Az ilyen fiatalokban ott van a jövő ereje: a céltudatosság, a teljesítmény iránti igény és az a szándék, hogy tudásukat a közösség szolgálatába állítsák.
Forrás: honvedelem.hu / Szöveg: Fehértói Mihály tartalékos zászlós, Szidor Viktória főhadnagy / Fotó: Fehértói Mihály tartalékos zászlós – CESA
Húsz fiú és tíz lány mérte össze tudását, a Honvédelmi Sportszövetség a 2026-os Nemzetközi Kadét Kupa (ICC) válogatóversenyét idén is a BHSE Atlétikai Centrumban rendezte.
A válogató több feladatból állt, a válogatóverseny célja a legjobb kadétok kiválasztása volt, akik közül kialakítják a nemzetközi versenyen induló csapatokat. Két négyfős csapat, „A” és „B” indul majd, csapatonként 3 fiú és 1 lány összetételben, és két tartalék versenyző.
Fontos változás, hogy 2026-tól már a HKP 1-es intézmények kadétjai is részt vehetnek a válogatóversenyen, míg korábban csak a kiemelt intézmények kadétjai indulhattak.
A Nemzetközi Kadét Kupa helyszíne idén is Balatonakarattya lesz. Az elődök magasra tették a mércét, a tavalyi küzdelmeket követően a magyar csapat a dobogó legfelső fokára állhatott.
Mertse Ádám a Honvédelmi Sportszövetség részéről elmondta: „Természetesen az idei évben is az a cél, hogy a legerősebb válogatottat jelöljék ki és a magyar csapattal a lehető legjobban szerepeljünk Balatonakarattyán.”
„A mai napon 3200 méteres síkfutással kezdtük a programot, a különböző állomásokon volt kislabdadobás, tájékozódási feladat, lézerfegyveres lövészet futással kombinálva, ez utóbbiak voltak a délutáni feladatok.”
„Nagyon jól szerepeltek a kadétok, igazán érezhető, hogy a válogatásnak és a versenynek a szemükben komoly presztízse van.”
„Az előadott versek példázzák, hogy a hazafias lelkület, a honvédelem és a művészet hogyan tudnak együtt élni egymással” – mondta Tóth Gábor a Hazafias költészet a magyar irodalomban országos szavalóversenyen. A HM Honvédelmi Oktatási, Kulturális és Tudományszervező Főosztályának főosztályvezetője a Stefánia Palotában köszöntötte az általános és középiskolás indulókat.
Harminc éve indult útjára a hazafias költészet remekeit leporoló verseny a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnáziumban. A jubiláló sorozat sikerét jelzi, hogy három éve a Külső-Pesti Tankerületi Központ és a Honvédelmi Minisztérium is támogatja a megnövekedett létszámú eseményt. Idén közel négyszáz felső tagozatos és középiskolás diák, köztük számos kadét nevezett az ország különböző pontjairól.
„Ez nem csupán verseny, hanem ünnep, amikor a magyar irodalom legszebb gondolatai kelnek életre és megjelennek a honvédség alapvető értékei is” – fogalmazott Tóth Gábor. A katona és a költő sokszor ugyanazt a célt szolgálja más eszközzel, tette hozzá. „A versek gyakran megjelenítik a katonák áldozatvállalását és a harcok borzalmait. A hősöket és a mártírokat, akik életüket áldozták a haza védelméért.”
A hazaszeretet az egyik legnehezebben meghatározható fogalom, emlékeztetett. A főosztályvezető szerint ma akár egy kattintás nyomán kitárul a világ, ezért még élesebben jelentkezik az igény a haza tartalmi definiálására. „A magyar költészet évszázadok óta törekszik erre a feladatra, ezért a versenyen elhangzó költeményeken keresztül megelevenedik múltunk.”
Talán nincs még egy nemzet, aminek annyi hazafias költeménye lenne, mint nekünk, hangsúlyozta. Ugyanakkor minden korszak más hangon, a saját kihívásaira reagálva szólt – Zrínyitől és Balassitól, a reformkor nagyjain át egészen Adyig és Radnótiig. A haza szeretetét, a magyarság sorsát, valamint a felelősségvállalás és a szabadság eszményét formálták szavakká, fogalmazott a főosztályvezető.
„Minden nemzedéknek meg kell találnia a saját hangját és újra kell fogalmaznia, hogy mit jelent számára a haza a változó világban” – utalt arra, hogy a szavalók mindig új műalkotást hoznak létre. „Ma az előadóművészetet díjazzuk, hiszen az előadó arca és személyisége megjelenik a választott versben. Ő tölti meg élettel és teszi befogadhatóvá a művet a közönség számára.”
„Sokat változott a világ, az oktatás és mi is, amióta 1996-ban először megrendezték ezt a versenyt” – mondta Rábel Krisztina. A tankerületi igazgatónő szerint a kilencvenes években elismertebb humántudományokra és a manapság preferált reáltudományokra egyaránt szükség van. „Hogy milyen értékek formálják majd a jövőt, az főként az iskolán múlik” – mutatott rá, majd köszönetet mondott a gyerekek nevelésére szabadidejükből is áldozó tanároknak.
„Idén a Mohács emlékév szellemében gondoljuk újra, hogy mit jelent nekünk magyarnak lenni. 1526 a veszteség és az újrakezdés jelképe egyben. A magyar nemzet talpraállásai nyomán lett naggyá” – fogalmazott Kárpáti Mátyás Andrea, Szerb Antal nyomán. A szervező gimnázium igazgatónője Márai Sándor gondolatát megerősítve hangsúlyozta, hogy a haza nem a föld, hanem azoknak a közössége, akik anyanyelvükön álmodnak.
A verseny fővédnöke dr. Kutnyánszky Zsolt haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár. A zsűri tagja volt többek között Sasvári Sándor énekes-színész, Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója, Tóth Szilvia, Gerő Ádám, Kovalik Ágnes, Molnár Zsuzsa, Rubold Ödön, Zöld Csaba és Fehér Anna színészek, Tóth Kristóf és Takács Bence színész-rendezők, Császár Bíró Lilla előadóművész, valamint Ábrahám Erika és Serfőző Simon költők.
