Február 15-ig lehet jelentkezni hazánk egyetlen katonai felsőoktatási intézményébe, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára. „Ez egy gyönyörű, de rengeteg kihívással járó hivatás” – mondta dr. Lippai Péter dandártábornok, az egyetemi kar dékánja a katonai pályáról, aki, ha újrakezdhetné, 40 év után is ugyanezt választaná. A tiszti hivatás szépségei mellett a repülőműszakiak szolgálatáról, a helikopterdandár fejlesztéseiről és a dróntechnológia honvédségi használatáról, valamint a magyar katonák külszolgálatáról szólt az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” műsora február 3-án.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nem csupán egy nagy presztízsű tudásközpont, hanem a jövő katonai vezetőinek a bölcsője is. Az egyetemen a több mint 200 éves magyar nyelvű tisztképzés hagyományait a modern kor csúcstechnológiájával ötvözik. Itt nem a diploma megszerzése után szereznek valós gyakorlatot a hallgatók, mint más szakmák és hivatások esetében. Az „éles tréning” azt készíti elő, hogy a budapesti Kossuth téren, az ország nyilvánossága előtt letett tiszti esküjük után rögtön megállják a helyüket.
„Szeptember elsején felsorakozik vele szemben száz ember, és amit ő mond, azt fogják végrehajtani. Hát, ez egy óriási felelősség és lehetőség” – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a frissen végzett honvédtisztekről.
Simó Bence évekkel ezelőtt azzal az álommal jelentkezett a közszolgálati egyetemre, hogy egyszer majd Gripen vadászrepülőgépet vezethet. A HadERŐ stábjának már hadnagyként, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár vadászpilótájaként az első repülési élményeiről mesélt. A Gripent repülve, a tavalyi Balti Légtérrendészeti Szolgálat során azóta már részt vett élete első éles bevetésén is.
Kanyó Rebeka hadnagy 2023-ban végzett, mint katonai logisztikai vezető. „Mindig is Tatára szerettem volna kerülni. Itt rengeteg lehetősége van a frissen végzett tiszteknek, az altiszteknek és a legénységi állománynak, mert itt van nálunk az összes új technika” – árulta el az MH Klapka György 1. Páncélosdandár önjáró lövegjavító szakaszának szakaszparancsnoka, utalva többek között a Leopard 2A7HU harckocsikra, a Gidrán páncélozott harcjárművekre és a PzH 2000HU önjáró lövegekre.
Új haditechnika Tata mellett Szolnokra is „bőven” érkezett. „Nagy haszonélvezői vagyunk a haderőfejlesztésnek, gyakorlatilag elsőként kaptunk új eszközöket a H145M flotta formájában, és immár a H225-ös helikoptereink flottája is teljes. Emellett márciusban adják át az új hangárkomplexumunkat” – számolt be a fejlesztésekről Kovács Krisztián ezredes, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka. Az alakulat katonái a honvédségen belül elsőként szolgálhatnak az új eszközökkel, az új eljárásrendek alkalmazásával.
Ha a repülő vagy a helikopter a levegőben van, akkor a műszaki katonák jól végzik a dolgukat. A tavalyi Adaptive Hussars 2025 összhaderőnemi országvédelmi gyakorlat során volt olyan nap, amikor a szolnoki dandár légijárműveinek több mint 80 százaléka látott el valamilyen feladatot – ehhez pedig nagyon komoly tervezés szükséges. „Ez óriási eredmény” – jelentette ki Kovács Krisztán ezredes, aki az alakulat minden egyes tagjára büszke.
A légi és légvédelmi eszközök jelentősége egyre nagyobb, miután Európa-szerte nő a civil és katonai légtérsértések száma. Ezek nagy része drónokkal történik. A tavaly szeptemberi lengyelországi incidens, amikor egy nap alatt 19 pilóta nélküli légijármű repült be az ország légterébe fordulópontot jelentett. A NATO is reagált, lelőtték a drónok egy részét. Mindez közvetetten a magyar katonákat is érintette, akik épp ez időben látták el a Balti Légtérrendészeti Szolgálatot Litvániában.
„Az elmúlt három év alatt, gyakorlatilag amióta az orosz-ukrán konfliktus van, robbanásszerűen fejlődött a dróntechnológiának mind a katonai, mind a polgári alkalmazása. Azonban nem idegen tőlünk ez a szakterület, hiszen 2022 előtt is alkalmazott a Magyar Honvédség drónokat. A felderítő ezrednél és a különleges műveleti alakulatunknál is használtuk ezeket elsősorban felderítésre és megfigyelésre” – közölte Somogyi Zoltán vezérőrnagy. A Honvéd Vezérkar törzsigazgatója a műsorban úgy nyilatkozott, hogy a NATO és Magyarország szabályozási feltételeit egyaránt igazítani kell ahhoz, hogy a pilóta nélküli repülőeszközöket minél hatékonyabban tudja alkalmazni a honvédség, illetve szükség esetén képes legyen gátolni, semlegesíteni azokat az eszközöket, amelyek engedély nélkül jutnak be Magyarország légterébe.
A dróntechnológia megjelenése új biztonsági kihívásokat hoz magával, amelyekre – miképp a régiek esetében is történt – igazából nemzetközi összefogással lehet megfelelő válaszlépéseket találni.
A magyar katonák jelenleg három kontinensen, 15 országban teljesítenek szolgálatot különböző missziókban és műveletekben. Hazánk a NATO, az Európai Unió, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének küldetéseiben egyaránt szerepet vállal. Koszovóban, a NATO vezetésű KFOR misszióban a kezdetektől, ahogy Bosznia-Hercegovinában is, az EUFOR Althea békefenntartó műveletben.
Katonáink Irakban többféle beosztásban járulnak hozzá a térség stabilizálásához. 2000 májusa óta delegál hazánk fegyvertelen katonai megfigyelőket az ENSZ nyugat-szaharai missziójába is. A Magyar Honvédség szintén kiveszi a részét a libanoni és ciprusi békefenntartó misszióiból. A magyar katonák tudására nemzetközi szinten is számítanak, s emellett missziós tapasztalataikat Magyarország védelmében is kamatoztathatják.
„Rendkívül modern hadereje van Magyarországnak. A Magyar Honvédség felszerelése sok tekintetben modernebb, mint a belga vagy a holland, vagy akár a francia hadseregé” – nyilatkozta a HadERŐ-nek Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő. Egész egyszerűen azért, mert mi most, jó ütemben vásároltunk, ráadásul hadiipart is hoztunk Magyarországra – tette hozzá. „Méretéhez és gazdasági erejéhez képest sok nyugat-európai országnál jobban teljesít Magyarország” – jelentette ki az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Az adásban elmondta: a magyar haderő az 52-54. a világon, a térségben az egyik legerősebb a hazánkhoz mérhető államok tekintetében.
Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor február 3-ai adása ezen a linken tekinthető meg.
A „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” forgatása az Újfehértói Honvédelmi Sportközpontban. 2026. február 2-án különleges eseménynek adott otthont az Újfehértói Honvédelmi Sportközpont: a közszolgálati televízió „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című műsorának stábja érkezett forgatásra, amelynek középpontjában a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium bemutatása állt.
A forgatás kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a nézők testközelből ismerhessék meg a kadétképzés gyakorlati oldalát, valamint azt a szakmai környezetet, amelyben a fiatalok a honvédelem iránti elkötelezettségüket és felkészültségüket fejlesztik.
A felvételek során a kadétok lőkészségükről és fegyelmezett hozzáállásukról tettek tanúbizonyságot. Az Újfehértói Honvédelmi Sportközpont infrastruktúrája ideális helyszínt biztosított az airsoft, a légfegyveres, valamint a tűzfegyveres lövészeti foglalkozások bemutatásához.
Az esemény egyértelműen jó bemutatkozási lehetőséget jelentett mind a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, mind az Újfehértói Honvédelmi Sportközpont számára. A műsor keretében bemutatott jelenetek jól érzékeltetik, hogy a kadétok felkészítése korszerű, gyakorlatközpontú és értékalapú környezetben zajlik.
A „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” forgatása hozzájárul ahhoz, hogy a szélesebb nyilvánosság is képet kapjon a honvédelmi nevelés mindennapjairól, valamint arról az elhivatottságról, amely a jövő honvédjeit már fiatal korban jellemzi.
További fotók az újfehértói Honvédelmi Sportközpont Facebook oldalán
Egy hét Újdörögdön, repkedő mínuszokkal, na meg a honvédtisztjelöltekkel. Ez a Frozen Stars 2026 gyakorlat, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és az MH Ludovika Zászlóalj egyik legfontosabb célkitűzése érvényesül a kiképzés során: a tisztképzésben résztvevő hallgatók tartsák a lépést a Magyar Honvédség által alkalmazott technológiai újításokkal, illetve tapasztalják meg a hadszíntér valóságát, majd ezek mind épüljenek bele a tananyagba.
Forrás: honvedelem.hu /Fotó: Szilágyi Dénes / Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Katonák, kadétok, hagyományőrzők és civilek együtt haladtak hosszú kilométereken át közös céllal: főhajtással tisztelegni a Don-kanyarban harcoló magyar katonák, hőseink emléke előtt. Az MH Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred zászlóaljai és a MATASZ által szervezett emlékmeneteken több száz fő vett részt Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun vármegyékben egyaránt.
A Csongrád-Csanád vármegyei főispánnal, a települések polgármestereivel és képviselőivel a II. világháborús emlékműveknél tartott közös megemlékezések, a koszorúk elhelyezése és a megtett kilométerek mindegyike az emlékezés súlyát hordozta. Lépésről lépésre vállalt főhajtás volt azok előtt, akik nem térhettek haza. Azon áldozatért, amelyet fiatal férfiak, családapák, testvérek hoztak meg a hazáért, gyakran reménytelen körülmények között, embert próbáló hidegben, felszerelés és utánpótlás nélkül, mégis rendíthetetlen hűséggel.
„A Donnál harcolók nem hősök akartak lenni. Élni akartak. Hazamenni, ölelni, szeretni. Nem a dicsőség vezette őket! Helyette a túlélés, a kötelesség. Az a csendes remény, hogy egyszer még hazatérhetnek. Leveleket írtak szeretteiknek fagyos fedezékben, remegő kézzel, miközben a sorok közé a hideg, az éhség és a félelem is belefagyott. Családtól elszakítva, idegen földön, állandó harcérintkezésben, olyan körülmények között, ahol sokszor a visszavonulás is harc volt. Amikor már nem maradt tartalék sem emberben, sem eszközben, az akarat lett az utolsó védvonal” – hangzottak Vadász Péter alezredesnek, az MH Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred megbízott parancsnokának emlékező szavai.
A 83 évvel ezelőtti szomorú eseményekre történő közös emlékezés az összefogás ünnepe is. Klárafalva község vezetésének és történelmi tudatból való felelősségvállalásának, valamint dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök anyagi, erkölcsi, illetve lelki támogatásának segítségével a településen 55 év után keresztet avattak.
Fábián László alezredes, törzsfőnök hangsúlyozta: „A közös akarat és összefogás kézzelfogható eredménye az a kereszt, amely nem csupán egy emlékjel. A jelképe a hitnek, a szenvedésnek, az áldozatvállalásnak és a reménynek. A kereszt tanúja lesz az idő múlásának, és emlékeztetni fog minden arra járót: voltak, akik nem hagyták, hogy elődeink emléke feledésbe merüljön.”
Az emlékmenet csendes üzenete volt a múltnak és a jövőnek egyaránt. Üzenet arról, hogy a hősi helytállás nem merül feledésbe. Hogy a bajtársiasság, az eskühöz való hűség és az önfeláldozás ma is iránytű számunkra.
„Nemes feladatra vállalkoznak a jelenlévők, amikor vigyázzák Zrínyi szellemiségét, oktatják a leendő vezetőket” – hangsúlyozta dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) ünnepi kari napján, január 30-án.
Az ünnepi állománygyűlésen az egyetem rektora értékelte a kar stratégiai törekvéseit és az elmúlt időszak eredményeit. – A kar mindig is világos stratégiai célokat követett: olyan katonai felsőoktatási modell megvalósítására törekszik, amely minőségi, gyakorlatközpontú, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ez a cél nem maradt elméleti ambíció, hanem kézzelfogható eredményekben öltött testet – fogalmazott dr. Deli Gergely, emlékeztetve arra, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar az egyetem egyik meghatározó intézménye, amely stabil értékrendre építve, ugyanakkor folyamatos megújulásra képesen végzi küldetését. „A kar tevékenysége egyszerre szolgálja a Magyar Honvédség szakmai utánpótlását, a hadtudomány művelését, valamint a nemzetközi katonai felsőoktatási térben való aktív jelenlétet” – jelentette ki.
A rektor beszédében külön kitért a közelmúlt jelentős gyakorlataira, így az Adaptive Hussars 2025, valamint a Frozen Stars 2026 kiképzésekre. Kiemelte: ezek nagy előrelépést jelentettek mind az egyetem, mind a Magyar Honvédség számára, hiszen a sikereket az oktatókkal karöltve, közös munkával érték el.
A kar napjához és Zrínyi Miklóshoz kapcsolódó történelmi esemény hátterét, az eszéki híd 1664. február 1-jei felégetését már dr. Négyesi Lajos ezredes, az NKE HHK docense, hadtörténész idézte fel. Köszöntőjében arra kérte a jelenlévőket, hogy emlékezzenek meg Zrínyi Miklósról, a csodálatos stratégáról, akinek életműve és példája még a XXI. században is iránytűként szolgálhat a honvéd tisztjelöltek számára.
A költő és hadvezér szobránál koszorút helyezett el dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; dr. Lippai Péter dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja; dr. Padányi József nyugállományú vezérőrnagy, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője; Réz Levente ezredes, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka és Midáner Attila alezredes, a MH Ludovika Zászlóalj parancsnokhelyettese.
A megemlékezésen Zrínyi Miklós emlékét ápoló városok és szervezetek is képviseltették magukat. Koszorút helyeztek el Szigetvár, Őrtilos, Zákányfalu, Murakeresztúr, Molnári és Belezna, valamint a határon túli Vidovec, Donja Dubrava, Goričan, Kotoriba és Zrin önkormányzatainak delegációi.
Tiszteletadásukkal adóztak továbbá a társ- és partnerintézmények vezetői is: koszorúzott Fekete András alezredes, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola igazgatója, valamint a Csáktornyai Zrínyi Gárda, a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület és a Zrínyi Miklós Rend vezető tisztségviselői.
