A már több mint ötvenedik állomásánál tartó Bátrak Ligája versenysorozat leginkább a bátorságról és az önismeretről szól – fogalmazta meg Simicskó István kedden Marcaliban, a Honvédelmi Sportszövetség szervezésében tartott rendezvényen.
Simicskó István a dél-balatoni települések általános iskolái számára rendezett Bátrak Ligája eredményhirdetésén a HS elnökeként arról beszélt, hogy az ilyen versenyek segítik leginkább a fiatalokat abban, hogy megismerjék önmagukat.
Kellő önismerettel ugyanis „tisztában vagyunk azzal, hogy mire vagyunk képesek és így tudunk megfogalmazni célokat”, a verseny pedig segít abban is, hogy a fiatalok a későbbiekben helyt tudjanak állni a nagybetűs életben.
A Bátrak Ligája komoly csapatmunka is, nem egyéni versenyekről szól, a résztvevő diákok az iskolájukat is képviselik – elítette a HS elnöke.
Simicskó István kitért arra is, hogy a középiskolákban 2017-ben bevezetett honvéd kadét képzés sikertörténet, hiszen akkor még csak három középiskolában indult, jelenleg pedig már 174 középiskolának van szerződése a Magyar Honvédséggel.
Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, hogy sok esetben a fiataloknak meg kell tanulniuk önmagukat is legyőzni.
Móring József Attila azt is említette, hogy a parlamenti képviselőknek is kötelezővé tenné, hogy részt vegyenek valamilyen csapatsportban, mert azzal „megtanulják betartani a szabályokat, megtanulják tisztelni a saját csapattársaikat és az ellenfelet is (…) ami most hiányzik a parlamentből, hiányzik a felnőttek életéből”.
A Marcaliban tartott megméretésen nyolc dél-balatoni iskola 12 csapata vett részt. A csaknem száz fiatal a lézerlövészettől az evezőpadig számos ügyességi és kitartás igénylő sportágban mérhette össze erejét.
Akkor van jövője egy országnak, ha a biztonságot mint alapértéket garantálni lehet. Ehhez minél több fiatalt kell megszólítani a kadét programokkal – mondta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a szarvasi Honvédelmi Sportközpont családi napján szombaton.
Simicskó István aláhúzta, ennek kiemelten nagy jelentősége van akkor, amikor az egész földön háborús veszélyeket látni.
A Honvédelmi Sportszövetség elnöke felidézte, 2017-ben döntöttek egy tízéves haderőfejlesztési programról, ekkor fogalmazták meg a honvédelmi sportközpontok létesítésének szükségességét. A kadétprogramhoz először három középiskola csatlakozott, mostanra ez a szám 174-re nőtt.
Simicskó István szerint ez bizonyítja, hogy „van értelme fiatalokkal foglalkozni, nem mindenki az okoseszköz előtt ül”. Megjegyezte: ők olyan plusz tudásra tesznek szert, mint a bajtársiasság, az akaraterő, a túlélési képesség.
Hozzátette, ezek közül a fiatalok közül egyre többen a katonai hivatást választják, „ami külön nagy öröm számunkra”.
Szarvason csaknem négy éve nyílt meg a Honvédelmi Sportközpont, amely azóta is 100 százalékos kihasználtsággal működik, nagyon sok fiatalt tud megszólítani. A családi nappal közösséget építenek. „Ez a nap is a békéről szól” – fogalmazott Simicskó István.
Dankó Béla a térség országgyűlési képviselője azt mondta, a kormány 2010 óta stratégiai ágazatként tekint a sportra; az arra fordítható éves költségvetés 2010-től a tavalyi évig csaknem tízszeresére, mintegy 180 milliárd forintra nőtt.
Az igazolt sportolók száma 600 ezerre emelkedett, de a különböző utánpótlásprogramokkal milliós nagyságrendben érik el a fiatalokat – közölte a politikus.
Számos infrastrukturális fejlesztés történt: Szarvason a Honvédelmi Sportközpont mellett megújult egy karateközpont is, nemrég pedig arról határozott a kormány, hogy a helyi szlovák iskola sportudvarának fejlesztését 30 millió forinttal támogatja – tette hozzá Dankó Béla.
Hodálik Pál Szarvas polgármestere elmondta, a város büszke lehet az eredményeire, most csütörtökön 15 település közül kapta meg az újonnan alapított, úgynevezett Aktív Település díját. A pályázat során az infrastrukturális fejlesztéseket és a közösségi eredményeket is értékelték.
Hozzátette, az Aktív Magyarországért államtitkárság által kiírt kihívásokon is sikeresen szerepel a város, a legújabb, 21 Napos Kihívásban például országosan a másodikak.
Kiválóan szerepelnek sportlövőink, akik ez év márciusában újabb „aranyos sikerekkel” szereztek örömet honfitársaiknak. Legutóbb Jerevánban, a Fábián Sára Ráhel, Jákó Miriam és Major Veronika összeállítású magyar csapat a női pisztolyosok trió számában a legjobbnak bizonyult a légfegyveres Európa-bajnokságon.
Fotó: Fábián Sára szakaszvezető (a képen balra), a Jákó Miriam és Major Veronika összeállítású magyar együttes tagjaként.
A fantasztikus sikerekről és az újabb tervekről, kihívásokról ezúttal Fábián Sára Ráhel szakaszvezetőt, Európa-bajnokot kérdeztük.
„2026 nagyon eseménydúsan kezdődött, több nemzetközi versenyen is dobogóra állhattam, ennek a csúcspontja természetesen a márciusi légfegyveres Európa-bajnokság volt. Egyéniben kicsit jobb helyezést vártam magamtól, de annak nagyon örültem, hogy a csapattal két aranyérmet is szereztünk és nem üres kézzel jöttem haza.” – így érdeklődésünkre aranyérmesünk. A Magyar Honvédség számára külön öröm, hogy Sára nemcsak aranyérmes, de a Sportszázadnak is tagja, ahol, mint azt megtudtuk a társakkal szintén remek, egymást segítő, inspiráló közösséget alkotnak.
„A Sportszázadban nagyon sok kiemelkedő sportoló van, akikkel főleg a kiképzésünk során jobban megismerhettük egymást. Motiváló látni a különböző sportágakban szerzett eredményeket és mivel személyes kötődés is van, ezért még jobban tudok szurkolni nekik is.”
Sárát a közeli tervekről is kérdeztük, érdeklődésünkre Európa-bajnokunk a következőket mondta:
„A tavasz hátralevő része is tele lesz versenyekkel. Április elején utazom Spanyolországba világkupára, majd májusban Horvátországban lesz a tűzfegyveres Európa-bajnokság, ahol hasonló és kicsit jobb eredményben reménykedem. Ezt követően, májusban Németországban egy újabb világkupa következik.”
Eredményes felkészülést és újabb ragyogó eredményeket kívánunk!
Az év első íjászversenye a szarvasi Honvédelmi Sportközpontban hatalmas sikerrel zárult. A lőtér megtelt élettel, izgalommal és rengeteg mosollyal. Szarvason a gyerekek és a felnőttek egyaránt egyaránt versenyezhettek.
Az eseményről további fotók láthatók a szarvasi HSK oldalán!
Hagyományőrző huszárok és tüzérek, táncház, mesemondás, kézműves kirakodóvásár, katonai építőjátékok, társas- és szimulátoros játékok, valamint katonai kitelepülés képében elevenedett meg az idén 178 éves honvédségi hagyomány a Bálnában.
Március 15-én rendre fiatalok és kisgyerekes családok töltik meg a Bálna Honvédelmi Központot, ahol a sokrétű ünnepi programok során emlékeznek meg a szabadságharc hőseiről. A látogatók közül többen érdeklődtek a katonai szolgálat lehetőségei iránt is.
„A toborzósátorban lézerlövészettel és színes kiadványokon keresztül engedünk betekintést a katonai hivatás mindennapjaiba. Több nagykorú fiatalt sikerült ma átirányítani a lakóhelyük szerinti toborzóirodához – mondta Berecz Viktor Péter főhadnagy, az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred beosztott tisztje.
Zombor képregény, gyerekeknek szóló 48-as dokumentumgyűjtemény, domború Magyarország térképek és tudományos kötetek – ez már a Zrínyi Kiadó pultja. Aki pedig kedvet kapott a repüléshez a kiadó egyszerűsített repülőszimulátorán, a Bálna állandó JAS-39 típusú Gripent imitáló gépén folytathatta egy emelettel lejjebb. „Korábban pilóta voltam, ezért nyugodtan állíthatom, hogy elég élethűen visszaadja a valós élményt. Hab a tortán, hogy Magyarország tájai fölött repülhetünk a programban” – mondta Kenderes Zoltán, aki fia oldalán a Bálna konzolos katonai stratégiai játékát is kipróbálta.
Néhány méterrel arrébb a szintén állandó lőszimulátoros játékot próbálgatták a fiatalok. Az elevenebb élményre vágyók viszont az alagsorban található akadálypályán, mászófalon és ejtőgépen mérettették meg magukat. A nagyjából tizenöt méter magasságú, de biztonságos ejtőszerkezettel felszerelt fal sikerét jelzi, hogy többen sorba álltak az ismétlésért. Kicsik és felnőttek egyaránt bekötötték magukat az ejtőszerkezetbe.
„Tavaly olyan jól éreztük magunkat itt testvéreimmel, hogy idén újra körbejártuk az ünnepi programokat. Legjobban természetesen a falmászást és az ugrást vártuk, hogy újra kipróbálhassuk” – mondta Skobrák Boglárka, aki saját bevallása szerint egy pillanatig tétovázott a mászófal tetején, de végül nem bánta meg, hogy leugrott a „toronyból”.
„Eredeti fegyverek csak vitrinben láthatók” – de a szabadságharcos szuronyok, karabélyok és pisztolyok kiállított másolatai is elég élethűek, tájékoztatták az érdeklődőket a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tárlatán. Ezeken az eszközökön kaptak 1848-ban gyorskiképzést – fegyvernem szerinti bontásban – az újoncok, magyarázták a hadtörténészek.
A lőfegyverek mellett kardok replikái pihentek, hiszen az eleinte tapasztalatlan katonákat felvonultató honvédség közelharcban próbálta csökkenteni technikai hátrányát a szabadságharc hajnalán. A dicsőséges tavaszi hadjárat idejére a jól képzett tábornoki kar vezetésével sikerült ezt a különbséget kiküszöbölni. A tüzérek közé mérnökhallgatókat, huszárnak pedig alacsonyabb testalkatú embereket válogattak.
„A huszárok megjelenéséhez kisebb, zsokékra emlékeztető termetük mellett óhatatlanul hozzátartozik jellegzetes kackiás bajszuk is. Akinek nem nőtt ki eléggé, esetleg rövidnek vagy ritkásnak találta, az kormos gyufavéggel rajzolt magának ideális ívű bajszot akkoriban” – mondta Simándi László. A hagyományőrző huszárok részvételével alapított Magyar Bajusz Társaság ügyvivője szerint a jellegzetes arcszőrzet karaktert, sőt, bizonyos mértékig elrettentő erőt is biztosított a lovaskatonáknak. Gyűjtői darabokon keresztül mutatták be a társaság tagjai, milyen pödrő-egyengető eszközök, viaszok vagy borotválkozó felszerelés segítségével ápolták arcukat régen a férfiak. A bajuszmustra végén Simándi elmondta, hogy a huszár harcmodor nyugati terjedésével a bajuszviselés is új lendületet nyert Európa-szerte.
„A saját értelmezésem szerint ma, a nyugati trendek hazai átvételével körbeért egy részben magyar és honvédségi eredetű kultúra a kontinensen”, hangzott a zárszó.
A nemzeti ünnepet a gyerekeket körtáncokba bevonó Kákics együttes előadása és dudaszó, majd ahogy egymást becézik, a bajusztársak bemutatója, és Görgey Zsuzsanna szabadságharcos hősök előtt tisztelgő sorai zárták a Bálnában.
A Honvédfutás célja, hogy közelebb hozza a honvédséget és a civil társadalmat egymáshoz – mondta dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára a budapesti esemény megnyitóján. „A honvédség a kitartásról szól, a futás és a sport is. Ezért fontos, hogy megmutatkozzunk itt, együtt legyünk a civilekkel, és példát mutassunk” – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a rajt előtt. Az első alkalommal megrendezett Honvédfutásra több mint ezerhatszázan neveztek.
Köztük volt Kutnyánszky Zsolt államtitkár és Böröndi Gábor vezérezredes is. Az esemény programjában 4 kilométeres és 10 kilométeres egyéni futam, valamint kétfős váltóverseny szerepelt, de szerveztek tábornoki, kadét- és családi futamokat is.
A két fő táv rajtját a Vérmezőn közös bemelegítés előzte meg, amelyet a Magyar Honvédség Sportszázadának élversenyzői vezettek. A szervezők nemcsak a futókra, hanem kísérőikre is gondoltak, a katonasportolók sportos és honvédelmi foglalkozásokkal várták az érdeklődőket, s a jelenlévők örömére a Magyar Honvédség standjánál megvillantotta trükkjeit a bemutatók közkedvelt robotkutyája is.
A cél az, hogy a Honvédfutás hosszú távon hagyománnyá váljon, és évről évre egyre több embert mozgasson meg a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan.
