A magyar honvédelem napjainkban nem csupán a technikai modernizációról szól, hanem egy olyan átfogó szemléletváltásról is, amely a kadétképzéstől a legmagasabb szintű tiszti szolgálatig minden területet érint, ahogy azt az M1 csatorna HadERŐ – „Hazámat szolgálom” című magazinműsorának február 24-ei adása is bemutatta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a „most jó lenni katonának” kijelentés mára megélt tapasztalattá vált az állomány számára. Ez a folyamat a haderőfejlesztéssel kezdődött, amely során a korszerűtlen orosz technikát modern, NATO-kompatibilis, digitális eszközökre cserélték le – az egyéni felszereléstől kezdve a komplex légvédelmi rendszerekig.
A miniszter kiemelte: a technika mellett a katonák életkörülményei is kulcsfontosságúak. „A 80-as évek óta először épül új laktanya Magyarországon, Szolnokon a különleges műveleti egységek számára” – mutatott rá az infrastrukturális fejlesztések legújabbjára. Emellett az anyagi megbecsültség is nőtt: az elmúlt négy évben az illetmények átlagosan 35-40 százalékkal emelkedtek, és kifizetésre került a hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz is. Az új, teljesítményalapú illetményrendszer pedig lehetővé teszi a parancsnokok számára, hogy érdemeik szerint ismerjék el beosztottjaikat.
Dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szerint a modern hadsereg alapja a rugalmasság és a gyorsaság. Ezt igazolja a Különleges Rendeltetésű Szállítórepülő Osztály tevékenysége is, ahol az Airbus A319-es és Falcon típusok mellett megjelent a KC–390 Millennium katonai szállító repülőgép is. Ez a típus olyan új képességeket hoz a Magyar Honvédségnek, mint a légi utántöltés vagy a légi teher-, illetve deszant dobás.
Fekete Tamás ezredes, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár, Különleges Rendeltetésű Szállítórepülő Osztály parancsnoka hozzátette: a pilóták számára az egyik legnagyobb kihívás az egyedül végrehajtott repülésekről való átállás a többszemélyes feladatellátásra, ahol a koordináció és a pontosság életbevágó.
A Magyar Honvédség tehát nemcsak gépeket vásárol, hanem közösséget és jövőképet épít, ahol a tradíció és a modern technológia kéz a kézben jár a nemzet biztonsága érdekében.
A hazafias nevelés egyik legfontosabb bástyája a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, amely immár 166 éve a honvéd tisztképzés előszobája. Géczi Marianna igazgatóhelyettes szerint az intézmény olyan értékeket ad a fiataloknak, amelyek kiemelik őket diáktársaik közül: a feszes tartás, a közösségi szellem és a céltudatosság itt alapkövetelmény.
A kadétok, mint Dénes Anna, azért választják ezt az utat, hogy bebizonyítsák: megállják a helyüket a katonai fegyelem világában. A képzés során nemcsak fizikailag fejlődnek – többet futnak és nagyobb a teherbírásuk –, hanem szellemileg is érnek. Az ikonikus piros barett viselése számukra az identitást és a bajtársiasságot jelképezi: „Igen, én ide tartozom”.
Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor február 24-ei adása itt tekinthető meg.
Új elemekkel gyarapodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a tepertős pogácsa, valamint a vecsési savanyú káposzta. A Magyar Értéktár két új elemmel bővült.
Nagy István: a hungarikumok hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára/ Fotó: Agrárminisztérium
Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság keddi ülését követően kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon.
A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a hungarikumok hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára.
A kadét fiú tőrcsapat az 5. helyen végzett a tbiliszi korosztályos vívó Európa-bajnokságon.
Hétfőn a csapatversenyek második napjával zárult a fiatalabb korosztály szereplése a grúz fővárosban, Tbilisziben zajló kadét és junior vívó Európa-bajnokságon. A magyar egységek nem jutottak elődöntőbe, a legjobban a fiú tőrcsapat szerepelt, amely Bánhidi Balázs, Glatt Ádám, Lackó Máté, Szögi-Nagy Tamás felállásban az ötödik lett.
A kardozó fiúk (Fodor Bendegúz, Godó Vilmos, Horváth Hunor, Radácsi Patrik) és a párbajtőröző lányok (Horváth Lotti, Laskawy Lili, Süveg Erzsébet, Takács Laura) egyaránt a kilencedik helyen zártak.
Hamisítatlan téli időjárás mellett zajlott az íjászok negyedévente esedékes, rendhagyó célokra kiírt örömíjász versenye a bajai Honvédelmi Sportközpontban.
A korcsoportonkénti, nemenkénti legeredményesebb íjászokat díjazták:
Körmöndi Imre / felnőtt férfi
Marinkó Lili / felnőtt nő
Hodován Erik / ifi fiú
Varga-Kéki Kamilla / ifi lány
Ignácz Alex / mini fiú
Czobor Milla / mini lány
Gratulálunk a résztvevőknek és köszönjük, hogy ezt a havas délutánt is a lőállásban töltöttétek!
Az eseményről további fotók tekinthetők meg a baja HSK Facebook oldalán.
A Nemzetközi Katonai Sporttanács (CISM) alapításának évfordulóján rendezett emlékfutás legfőbb, aktuális üzenete a bajtársiasság erősítése mellett a béke, mert Európa felett „ismét a háború szele lebeg” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a katonai sporteseményen február 18-án Budapesten.
„A bajtársiasságon túl a legfőbb üzenete a közös futásnak aktuálisabb, mint valaha, az a béke gondolata. Ugyan katonák vagyunk, de a békéért futunk. Mert Európa felett ismét a háború szele lebeg, ismét az a rémkép sejlik fel, amelyben apáink és nagyapáink az elmúlt századokban már sokszor szenvedtek” – fogalmazott a rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Hozzátette, hogy Magyarország különösen sokat szenvedett a háborúktól. Ezért mindent meg kell tenni, hogy Magyarországot ne érinthesse újra háború, ebből Magyarország kimaradhasson.
A honvédelmi miniszter felidézte, hogy 78 éve február 18-án alakították meg a Nemzetközi Katonai Sporttanácsot, amelynek emlékére világszerte együtt futnak katonák, annak érdekében, hogy ünnepeljék azt, ami összeköti a katonákat a sporttal. Ugyanis minden katona sportoló és talán sok sportoló katona is egy kicsit.
Ez a szellem – folytatta –, amely a bajtársiasságban megjelenik, fontos a katonáknak a mindennapokban és erősíti azt az összetartást, amelyen keresztül garantálni tudják a magyar emberek biztonságát.
Miközben a kormány a politikában küzd a békéért, fussunk ma azért, hogy a béke maradjon velünk és Európa népeivel, és teljesüljön a sporttanács alapítóinak törekvése: sport, bajtársiasság és béke – zárta beszédét a tárcavezető, aki maga is lefutotta a katonai egységek tagjaival együtt a 3200 méteres távot a Dózsa György úti Honvéd sporttelepen.
A békefutáson szintén részt vett dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára, valamint Sánta Gábor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke. A futás előtt az MH Sportszázad katonái – köztük Siklósi Gergely hadnagy, olimpiai bajnok párbajtőrvívó és Guzi Blanka szakaszvezető, világbajnok öttusázó – tartották a bemelegítést.
