Bánszki Tamás százados nyerte az ejtőernyős célbaugró világkupa-sorozat legrangosabb megmérettetésének összetett egyéni versenyét az olaszországi Bellunóban. A magyar katonaválogatott CISM Hungary néven induló csapata pedig az előkelő 7. helyen végzett a rendkívül erős mezőnyben, ami biztató eredmény egy héttel a szlovákiai Losoncon rendezendő 48. katonai ejtőernyős világbajnokság előtt. Bánszki Tamás századossalaz alábbiakban a honvedelem.hu szerkesztősége által készített interjút közöljük.
A 7 centiméteres eredményével elért „abszolút” győzelmével Bánszki százados, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség főtisztje a saját Master-kategóriájában is aranyérmet nyert. Magyarként másodmagával állhatott dobogóra, miután Hirschler Gábor zászlós a második helyen végzett, kitűnő 9 centiméteres eredményével.
Hazánk az ejtőernyős célbaugró világkupa sorozat csapatversenyében a katonai válogatottjával indul. Bellunóban a Buzás Nándor őrmester, Gőgös Péter zászlós, Hirschler Gábor zászlós, Hirschler Bence szakaszvezető és Horváth Ferenc törzsőrmester összeállítású együttes végzett a 7. helyen. Gőgös zászlós Kecskeméten, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár ejtőernyős kiszolgáló csoportjánál szolgál, míg társai Szolnokon, a speciális ejtőernyős kiképző központban.
Bánszki Tamás százados közel négy évtizede ejtőernyőzik, ő a magyar katonaválogatott szakmai vezetője, így saját sikere mellett a csapat olaszországi helyezéséről és világbajnoki esélyeiről is kérdeztük.
Mi a titka a bellunói győzelmének?
Őszintén megvallva, 55 évesen a jobb vállam nincs már jó állapotban. Most is fájt verseny közben, hátráltatott a finom mozdulatoknál. Érdekes módon viszont, épp a nehézségeim miatt, nagyon figyeltem arra, hogy az ugrások között leüljek, megfelelően pihenjek. Talán, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen szép eredményt tudtam elérni.
A fájdalom mellett gondolom, a hőséggel is meg kellett küzdenie a versenyzőknek.
Valóban hatalmas forróságban zajlott a világkupa-forduló. Ez egyénileg a sportolókra volt elsősorban hatással. A meleg befolyásolja az ejtőernyő repülési tulajdonságait, de tapasztalt, profi ugróként ezt tudnunk kell kezelni. Nekünk igazából az számít, hogy fúj-e a szél vagy sem.
Három nap alatt, nyolc ugrás során mindössze hét centimétert „téveszteni” szenzációs eredmény…
Kiegyensúlyozott voltam, csupán az utolsó ugrásom nem sikerült. Sorozatban hétszer „telitalálatot” értem el vagy a célhoz nagyon közel értem földet, úgy ugye, hogy egy 200 forintos méretű célra próbálunk érkezni.
A bellunói igazán híres, nagy verseny.
A sportágunk legpatinásabb versenye. Mindenki ezt az egyet akarja igazából megnyerni. Húsz évvel ezelőtt egyszer már sikerült első helyen végeznem az abszolút összetettben. Csapatban is többször nyertünk már itt. Szép emlékeim vannak róla.
Az olaszországi világkupa forduló közvetlenül az ejtőernyős katonai világbajnokság előtt komoly főpróbát jelentett. A bellunói 7. hely után milyen eredményre számít a csapattól Szlovákiában?
A 2024-es szolnoki katonai világbajnokságon bronzérmet nyertünk célbaugrásban, utána úgy döntöttünk, jöjjenek a fiatalok. Bizakodó vagyok, de el kell mondanom, hogy miután a tapasztalatnak hatalmas szerepe van a sportágunkban, szinte biztos, hogy világversenyen egy pár éve ejtőernyőző fiatal nem tud azonnal a legjobbak közé kerülni. Ahhoz, hogy valaki odaérjen a dobogóra csapatban vagy egyéniben nem csak rendkívül gyakorlottnak, hanem pszichésen is nagyon erősnek kell lenni. Időre van szükség a szükséges készség megszerzéséhez. A következő 5 évben szerényebb eredményekre kell számítanunk. Én már akkor nagyon büszke lennék a fiúkra, ha a legjobb nyolc közé kerülnének a katonai világbajnokságon.
A válogatott egyik fiatalja, Hirschler Bence szakaszvezető úgy látja, a formaidőzítés jól sikerült, felszálló ágban utazik Losoncra a válogatott.
„Sajnos, a világkupa szezon júniusi kezdése nem úgy alakult, ahogy szerettük volna és ez eléggé megterhelő volt lelkileg is mindenki számára, de sikerült rendezni a sorokat. Nagyon pozitívan alakult a folytatás a csapat számára, amire nagyon büszke vagyok, mert ez nagy erőre vall” – értékelt a 2019 óta ejtőernyőző, 1700 ugrást teljesített katonasportoló. „A világbajnokságra bizakodva utazunk, már volt szerencsénk a helyszínen gyakorolni és a bellunói verseny is jó felkészülést nyújtott. Folyamatosan tanulunk és gyűjtjük a tapasztalatokat. Jó közösséget alkotunk és csapatként képesek lehetünk egy szép eredményt elérni, ha mindenkinek sikerül a legjobb tudását nyújtani. A rutinos, tapasztalt versenyzőink továbbra is mellettünk vannak és segítenek tudásukkal, jelenlétükkel építeni minket” – mondta Hirschler szakaszvezető.
Jákó Miriam a 25 méter pisztoly versenyszámban ezüstérmet szerzett a wroclawi U23-as sportlövő Európa-bajnokságon.
A lengyelországi Wroclawban zajló U23-as sportlövő Európa-bajnokság 25 méter pisztoly versenyszámában Jákó Miriam 570 körrel a nyolcadik helyen került be a nyolcas döntőbe, melyben remekül teljesítve, 31 találattal végül ezüstérmes lett a lengyel Viktorie Sindlerova (37) mögött.
Ez a magyar küldöttség második érme az U23-as Eb-n, korábban Vintze Regina a 10 méter légpuska versenyszámban szerzett ezüstérmet.
Tisztelgéssel adózott névadója emléke előtt az MH Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred Merász Mihály 38. Területvédelmi Zászlóalj állománya. Az alakulat parancsnoksága előtt felállított kopjafát ünnepélyes keretek között avatták fel Kecskeméten. Az eseményen Bozó Tibor nyugállományú altábornagy, a Magyar Tartalékosok Szövetsége elnökének ünnepi gondolatai idézték fel a katonai hivatás örök értékeit, majd egyházi áldás és koszorú elhelyezés tette teljessé a megemlékezést.
Merász Mihály neve nem csupán egy zászlóalj névadójaként él tovább, hanem olyan katonai erényeket jelképez, mint a bátorság, a kötelességtudat, a hazaszeretet és a bajtársiasság. Az ilyen példaképek emléke erősíti a katonai közösség összetartását és emlékeztet arra, hogy a jelen szolgálata mindig az elődök örökségére épül.
Az ünnepség a 38. Mollinary Gyalogezred emlékművénél folytatódott, ahol Kotosz Nándor törzszászlós koszorú elhelyezésével tisztelgett azon katonák emléke előtt, akik szolgálatukkal és áldozatvállalásukkal példát mutattak a későbbi nemzedékek számára. Ezek a megemlékezések túlmutatnak egy ünnepi ceremónián. Lehetőséget adnak arra, hogy megőrizzük történelmi hagyományainkat, tisztelettel adózzunk elődeink emléke előtt és továbbadjuk azokat az értékeket, amelyek a Magyar Honvédség múltját, jelenét és jövőjét egyaránt meghatározzák.
Címét megvédve aranyérmet nyert Guzi Blanka szakaszvezető és Koleszár Mihály páros vegyes váltóban az isztambuli öttusa Európa-bajnokság utolsó napján. Az MH Sportszázad katonasportolója három éremmel zárta a kontinensviadalt, miután a női egyéniben harmadik helyen végzett, a hölgyek csapatversenyében pedig Európa-bajnok lett Erdős Rita tizedessel és Bauer Blankával.
A reggeli körvívást követően a magyar páros a lengyeleken és a svédeken túljutva döntőbe került, ahol a litvánok felülmúlva megnyerte az első számot. Az akadálypályán a magyarok a kilencedik időt érték el, de a remek vívásuknak köszönhetően így is csak tíz pontra voltak az akkor éllovas törököktől. A 2×50 méteres úszásban a leggyorsabbnak bizonyultak.
A verseny utolsó szakaszában a váltótagoknak egyenként 3×600 métert kellett futniuk három-három lövészettel megszakítva. A párosunk öt másodperccel indult az orosz után, a magyar-orosz küzdelemből végül a mieink jöttek ki győztesen.
A vegyes váltó sikere előtt győzött a Guzi Blanka szakaszvezető, Bauer Blanka, Erdős Rita tizedes női és a Tamás Botond, Szép Balázs, Koleszár Mihály férfi csapat, második lett egyéniben Tamás, illetve női váltóban Rajncsák Diána és Varga Orsolya, s harmadikként végzett egyéniben Guzi szakaszvezető. Az éremtáblázaton első helyen végző magyar küldöttség hat éremmel zárta a kontinensviadalt.
A Honvédelmi Sporttábor a Honvédelmi Sportszövetség kiemelt támogatásával, valamint a Honvédelmi Sportközpont – Szigetvár közreműködésével valósulhatott meg.Ahol a fiatalok magas színvonalú szakmai programokon vehetnek részt, fejlődhetnek, értékes sportolói példaképekkel találkozhatnak, és testközelből ismerhetik meg a honvédelmi nevelés értékeit.
„Hisszük, hogy az ilyen együttműködések teremtenek valódi értéket: egyszerre erősítik a sport iránti elköteleződést, a közösségi összetartozást és a hazaszeretetet” – olvashatjuk a szigetvári HSK Facebook oldalán.
„Nagy megtiszteltetés ért a mai napon, hiszen részt vehettem a Szigetváron megrendezett Honvédelmi Sporttábor bemutató edzésén, ahol lehetőségem nyílt átadni elismeréseinket városunk büszkeségének, a szigetvári születésű olimpiai bronzérmes birkózónak, Módos Péternek. Az edzés előtt megható pillanatoknak lehettünk részesei: megemlékeztünk a szigetvári birkózás múltjáról és jelenéről. Közel 60 birkózó együtt hajtott fejet Módos János emléke előtt, akiről bátran kijelenthetjük, hogy a szigetvári birkózás egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Ahogy Tomsics István vezetőedző fogalmazott: “Jani bácsi munkássága nélkül most mi sem lehetnénk itt.” Ez a mondat tökéletesen kifejezi azt az örökséget, amelyet generációkon át adott tovább a szigetvári birkózó közösségnek. Külön öröm volt, hogy Módos Péter nemcsak jelenlétével tisztelte meg az eseményt, hanem edzést is tartott a Szigetváron táborozó fiatal sportolóknak, akik rengeteg élménnyel, motivációval és értékes tapasztalattal gazdagodhattak. Elismerésben részesült Szentpál Vivien is, aki a közelmúltban megrendezett U17-es világbajnokságon kiváló teljesítményt nyújtva az előkelő 5. helyezést szerezte meg. Szívből gratulálok ehhez a nagyszerű eredményhez, és további sok sikert kívánok! – áll Kupusz Mátyás bejegyzésében.
A Honvédelmi Sporttábor a Dél-Zselic Sportegyesület – Szigetvár és a Gurics György Birkózó Diák Sportegyesület Mezőfalva együttműködésében valósul meg, példaértékű összefogással, amelynek középpontjában a fiatalok fejlődése, a sport szeretete és az emberi értékek állnak.
Az eseményről további fotók és bővebb beszámoló a szigetvári HSK Facebook oldalán!
Az idei „HUNYADI JÁNOS EMLÉKÉV” méltó értékfelmutatása jegyében a Honvédelmi Sportszövetség honlapján is megismerhetőek a csatolmányban felmutatott akadémiai alapvetések Hunyadi János őseinek eredetéről.
„A LEGNAGYOBB HUNYADI-KUTATÓ” volt gróf Teleki József 175 évvel ezelőtt készítette el azon művét, amit „HUNYADI JÁNOS EREDETE” címmel fel is olvasott az 1851. május 24-én tartott akadémiai ülésen. A XIX. századi kultúrhéroszaink közé tartozó akadémiai elnök a következőket rögzítette: „Hunyadi János erdélyi magyar régi nemes család ivadéka volt”. „Hunyadi János ősei” már „több nemzedéken keresztül a magyar birtokos nemesek sorába tartoztak”. „Hunyadink mind atyjára mind anyjára nézve valóságos sajátunk” és „ősei birtokos magyar nemesek voltak”.
A „HUNYADI JÁNOS EMLÉKÉV 2026″ remek lehetőség arra, hogy a nemzeti összetartozásunkat felmutató akadémiai emlékezetműveltségi örökségünk közismert legyen minden magyar számára.
Fentiekre tekintettel érdemes megismerni azokat az alapvetéseket, hogy Hunyadi János eredete kapcsán milyen tudományos álláspontokat rögzítettek a XIX. századi magyar kultúrhérosz akadémikusok. E körben Hunyad vármegye XV-XIX. századi székely öröksége is kiemelt jelentőséget képvisel. A legkiemelkedőbb kultúrhéroszaink közé tartozó székely tudós polihisztor Zágoni Aranka György (1737–1817) az erdélyi királyi tábla ülnöke és törvényszéki közbíró a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredetét rögzítette az 1811-ben megjelentetett művében, melynek címlapján ez az alapvetés is feltüntetésre került. A magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredetét 1825-ben és 1855-ben kiadott művei címlapján mutatta föl Ponori Thewrewk József (1793–1870) tanító, nyelvújító, író, régiséggyűjtő, ügyvéd, királyi táblai jegyző. Kazinczy Ferenc (1759–1831) hites jegyző, Abaúj megyei táblabíró, iskolafelügyelő, író, költő, a nyelvújítás vezéralakja és irodalomszervező, akadémikus többször is írt a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredetéről. Kőváry László (1819–1907) jogász, történész, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja „A Székelyhonról” (Kolozsvár, 1841. 35., 47. o.) címet viselő könyvében arról értekezett, hogy Hunyadi János „székelyfi” volt.
A levéltári kutatásai alapján hatalmas életművet teremtő XIX. századi tudós kultúrhéroszaink közé tartozó Jakab Elek (1820–1897) ítélőtáblai bíró, történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, akadémikus a következőket rögzítette a Hunyadi-ősök eredete kapcsán 1881-ben: a nemzeti „közhit szerint s az egyház előtt” a hős „Hunyadi Székely János” a „Hunyad vármegyébe letelepedett székelyek közül származott”.
