Augusztus 2. és 16. között Magyarország ad otthont a Katonai Szociális Intézmények Nemzetközi Szervezete (CLIMS) nemzetközi ifjúsági táborának. Tizenkét nemzet több mint kétszáz 15-17 éves fiatalja ismerkedik hazánk kultúrájával és nevezetességeivel, miközben csapatépítő gyakorlatokon, sportvetélkedőkön vesznek részt és angoltudásukat fejlesztik. A 20. CLIMS ICC tábort Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Arénájában dr. Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka nyitotta meg.
„Ti vagytok az új generáció. Olyan fiatalok, akik a CLIMS szellemiségét továbbviszik. A közös élményeken keresztül építitek a kölcsönös megértést, a barátságot, a toleranciát és az egymás iránti tiszteletet” – fogalmazott Drót tábornok.
A tagországainak mindenekelőtt kedvezményes rekreációs és üdülési lehetőségeket kínáló CLIMS 1975-ben, ötven évvel ezelőtt alakult. Nemzetközi ifjúsági táborát a jelenlegi formában 2004-ben szervezte meg először, az idei immár a huszadik a sorban. Magyarország eddig egy alkalommal, 2006-ban volt házigazdája az elsősorban katonák gyermekeinek szervezett eseménynek. Akkor Szentendrén „állomásoztak” a vendégek, idén Budapest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa a tábor központja. A résztvevőkre sok utazás vár: nyolc helyszínre látogatnak el a két hét során, többek között a Balatonhoz, Visegrádra, Szolnokra, Szentendrére és Tatára. Utóbbi helyszínen megismerkedhetnek majd a Magyar Honvédség legújabb haditechnikai eszközeivel is. Természetesen a budapesti városnézés sem maradhat el, amely során a Bálna Honvédelmi Központban is izgalmas programokkal fogadják a fiatalokat.
A táborban Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és természetesen Magyarország fiataljai gyűltek össze, hogy két héten át együtt éljenek, tanuljanak, játszanak és megismerjék egymást.
A több mint kétszáz táborlakót tíz vegyes nemzetiségű csoportba osztották, amelyeknek magyar katonaoktatók a vezetői, a külföldi vendégek felnőtt kísérői pedig a „teamleaderek” segítői. A csoportok sport- és egyéb vetélkedőkön mérik össze erejüket, és az angol mellett az együttműködést és a közös döntéshozatalt is gyakorolják.
„Reméljük, hogy maradandó élményt tudunk nyújtani a fiataloknak” – mondta Boros László Csaba tartalékos alezredes, a tábor parancsnoka. Az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred tisztje elmondta, a tábor csoportvezetői, segítői között mind a hét területvédelmi ezred katonáit megtaláljuk, valamint az MH Sportszázad katonasportolói is közreműködnek a programok lebonyolításában.
A hivatalos megnyitón a nemzetközi tábor szervezésében aktív szerepet vállaló szervezetek képviseletében – mások mellett – megjelent Aranykovács Andrea, a HM Honvédelmi, Oktatási, Kulturális és Tudományszervező Főosztály Kulturális és Társadalmi kapcsolatok Osztályának osztályvezetője, valamint Vadászi Norbert ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese.
Miközben a székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület tagjai komoly energiákat mozgósítva készülődnek a szeptember 14-én sorra kerülő jubileumi, harmincadik légiparádéra, folytatódott az Ifjúsági Pilóta Program, amelynek – mintegy a kiváló szakmai munka elismerésként is – egyik magyarországi bázisa lett a börgöndi leszállópálya.
Túl vannak a növendékek az első kiválasztó táboron – Forrás: ARE
Két felettébb sikeres börgöndi nyílt nap után májusban kiválasztó napot rendeztek a székesfehérvári Bregyó köz sportcentrumában azok számára, akik komolyan számolnak azzal, hogy életüket összekötik a repülés hivatásával. Az Albatrosz Repülő Egyesület és a Honvédelmi Sportszövetség azokat a fiúkat és lányokat várta, akik úgy érzik, elég bátorság van bennük ahhoz, hogy akár merevszárnyú, akár forgószárnyas légijármű pilótájaként, vagy műszaki szakemberként, esetleg a katonai hivatás kötöttségei mellett is tegyék a dolgukat, szolgáljanak. A börgöndi légibázison mindkét nyílt napon sikeresen ismertették meg az érkezőkkel a reptér működését, a repülés alapjait, a repülőstörténeti gyűjtemény légijárműveit. Aztán az Ifjúsági Pilóta Program kiválasztó napján a jelentkezőket fizikai és elméleti feladatok várták – egyébként nem csak Székesfehérváron, de a fővárosban és Szolnokon is.
Leendő pilóták és műszaki szakemberek ismerkedtek a repülés alapjaival Börgöndön, az Ifjúsági Pilóta Program keretein belül. Forrás: ARE
Kiválasztó táborral folytatódott az Ifjúsági Pilóta Program
Az Ifjúsági Pilóta Program soron következő lépcsőfoka az idei első kiválasztó tábor volt, amely szombaton ért véget. A repülés iránt érdeklődő fiatalok a három nap alatt motoros vitorlázógépekkel és vitorlázógépekkel repülhettek, valamint tovább mélyíthették eddig megszerzett elméleti tudásukat. A növendékek pénteken láthattak két különleges merevszárnyút is: az Altus eddig öt különböző nemzetközi rekordot teljesített, a Blackwing pedig a vízszintes repülés során elért 413 kilométer, per órás teljesítményével érdemelte ki a sebességi világrekorder címet.
Egyre szűkebb a kör, most már csak azok folytatják a programot, akik komolyan gondolják a repülést Forrás: ARE
„A honvédelmi nevelés gondolatának reneszánszát éljük, újra sokak kezelik kulcsfontosságú kérdésként, a fiatalok nyitottak erre. A Magyar Honvédség 1848-as megalakulása óta fennálló törekvése a mindenkori honvédelmi kormányzatoknak, hogy a hazafiságot erősítsék a fiatalokban” fogalmazott dr. Czermann János, a honvédelmi tárca humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára az esztergomi MCC Feszten, augusztus 2-án.
A Katonák az iskolában: a hazafias és felelős állampolgárrá nevelés című kerekasztal beszélgetésen Czermann János elmondta, az utóbbi időben a hazafias nevelés és a haderőfejlesztés is előtérbe került, pontosabban visszakerült oda, ahonnan soha nem szabadott volna elmozdítani.
„A Honvéd Kadét Program évek óta nagy népszerűségnek örvend a középiskolások körében. Ezt az is eredményezi, hogy az adott intézményben a tanári kar és a szülői közösség is megvitatja a csatlakozás lehetőségét, ezáltal mindannyian nagy reményekkel és motivációval készülnek a honvédelmi oktatásra” – fogalmazott a helyettes államtitkár. A Honvédelem középiskolai tantárgyról elhangzott, a pilot program létrehozásakor nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati oktatásra is. Az őszi félévben elméletet tanulnak a diákok, amelyet aztán a tavaszi félévben a gyakorlatban tudnak kamatoztatni. A programot a gyerekek és a katonaoktatók is remek lehetőségnek tartják, ezt jól mutatja, hogy szeptembertől az eddigi 140 helyett több, mint 350 iskolában fognak a diákok a honvédelemmel és a hazafias gondolkodással közelebbről megismerkedni.
„A hazaszeretethez való viszonyunk rendezésével kapcsolatban sok feladatunk van, bízom benne, hogy néhány év múlva úgy gondolhatunk a Honvédelem tantárgyra, mint ami javított a jelenlegi helyzeten. Fontos, hogy gyermekeink a katonahőseink történetein keresztül ismerjék meg a hazaszeretet és hazafiasság fogalmakat” – zárta gondolatait Czermann János.
Az MCC Feszten a honvédelmi nevelés mellett a fesztiválozók a Gidrán harcjárművel, PzH önjáró löveggel és a NASAMS indítóállvánnyal is találkozhattak. Az érdeklődőket VR- szimulátorok, az MH Sportszázad interaktív feladatai és toborzópont is várta.
„Büszke vagyok az egész heti teljesítményükre. Háromszáz kilométernyi együtt evezés nem csak fizikálisan teszi próbára az embert: bajtársiasságukat is bizonyították ezalatt” – fogalmazott dr. Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka a Nemzetközi Duna-túra magyar szakaszának záróünnepségén. A hazai túrázók július 28-án értek partot Mohácson.
Idén második alkalommal csatlakozott a világ legrégibb és leghosszabb szervezett vízitúrájához a Magyar Honvédség. Hét területvédelmi ezred tartalékosai, köztük sportszázadosok, valamint a BMSZC Than Károly Ökoiskola és Technikum kadétjai a Duna 318 kilométeres magyarországi szakaszán eveztek. Az időjárás viszontagságait leküzdve egy hét alatt jutottak el Esztergomtól Mohácsig.
„Együtt ültek a kenuban és együtt építettek szállást a megállóhelyeken. Közben beszélgettek és megismerték egymást. Így alakul ki a bajtársiasság, az egymásért vállalt felelősség érzése. Bizonyították állóképességüket, ám ez a túra nemcsak földrajzi kihívás, hanem szimbolikus jelentéssel is bír. Összeköt országokat, kultúrákat és generációkat” – mondta Drót dandártábornok az utolsó partraszállást követően.
A Duna-túrát 1956-ban alapította nyolc nemzet, hogy az európai együttműködést erősítsék. A résztvevők – saját országukban evezve – minden nyáron összesen 2500 kilométeren keresztül, a Duna fekete-erdei forrásától egészen a Fekete-tengerig eveznek együtt. Idén a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulójának alkalmából a hősi halottak előtt is tisztelegnek – hangsúlyozta Drót dandártábornok.
„A tartalékosok további értelmet adtak az »Úszó erőd« kifejezésnek és újabb fejezettel gazdagították a katonai hagyományok és a természetközeli sportok kapcsolatát. Aki a Dunán végigevez, kapcsolatba kerül a történelemmel, a tájjal, az emberekkel és önmagával is. Katonaként, kadétként, civilként és emberként” – mutatott rá az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka.
Havasi Gergő, az MH 2. Sportszázad tartalékos szakaszvezetője, egyben a MATASZ alelnöke, a magyar kajak-kenu bajnokságra készülve csatlakozott a túrához. „Egyes szakaszok próbára tették az állományt, de csapatban mindig egyszerűbb haladni. Leginkább a társaság fog hiányozni, de még keresni fogjuk egymást. A Duna-túra egyszerre biztosított felkészülést és feltöltődést a szolnoki bajnoki válogató előtt” – mondta a közös evezés után.
„Én csak a kenus voltam a csapatban” – szerénykedett csapattársai oldalán Fejérvári Gábor. A magyarországi szakasz szervezője záróbeszédében a túra eredeti étoszára, vagyis az Ingolstadttól a Fekete-tengerig nyúló nemzetközi összefogás fontosságára emlékeztetett.
Akár esett, akár tűzött a nap, a honvédelmi kalandtábor résztvevői nem hátráltak meg. Az MH Anyagellátó Raktárbázis kétszer egyhetes nyári programja igazi kihívásokkal várta a fiatalokat Táborfalván.
A tábor célja nem a toborzás volt, ám mégis sokan érdeklődtek a katonai hivatás iránt, volt, aki a honvédségi logisztikával, más térképészettel szeretne majd a későbbiekben foglalkozni.
A programot tapasztalt katonák vezették honvéd kadétok segítségével – ezzel példát mutatva az összefogás erejéről. A résztvevők legkedveltebb programjai között az Airsoft-lövészet és a katonai felszerelések megismerése szerepelt.
Az Aurora nevet viseli az a rakéta, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Suborbitals nevű versenycsapata készített Európa legnagyobb kutatórakétás versenyére. A European Rocketry Challenge-et az Európai Űrügynökség (ESA) és a Portugál Űrügynökség szervezi. Az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság tatárszentgyörgyi lő-és gyakorlótere idén már harmadik alkalommal adott otthont hasonló projekteknek.
Márciusban a Prometheus rakéta tesztjének szolgált helyszínéül, áprilisban pedig a CanSat 2025 Műholdszimulációs verseny Athena rakétái emelkedtek a levegőbe.
A július 28-ai sikeres tesztrepülés különlegessége, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség támogatásának köszönhetően a Portugáliában megrendezendő European Rocketry Challenge versenyen első alkalommal indul magyar csapat saját fejlesztésű hajtóművel, amely fejlesztése közel 1,5-2 éve tart. A hajtómű a repülési tesztet megelőzően négy sikeres statikus teszten esett át.
A nyolc különböző munkacsoportban dolgozó, közel száz főt számláló Suborbitals versenycsapat az egyetlen, aki hazánkból kijutott a kutatórakétás egyetemi csapatok legnagyobb európai megmérettetésére. Az Európai Űrügynökség égisze alatt zajló versenyre idén 56 csapat jelentkezett, ám csak 28 mutathatja be rakétáját.
A nemzetközi siker nem jött volna létre a Honvédelmi Minisztériummal, a Honvéd Vezérkarral és a Magyar Honvédséggel való együttműködés nélkül, ugyanis ilyen teljesítményű rakétát csak kellő háttértámogatással rendelkező helyszínen lehet tesztelni.
Az egyetemisták a helyszín sajátosságainak köszönhetően biztonsággal fel tudták állítani a saját tervezésű indítóállványukat, az indítás a terveknek megfelelően zajlott, a rakéta a kijelölt biztonsági területen belül ért földet. Az Aurora megközelítőleg 1200 méter magasságban érte el a csúcsmagasságát, majd a sikeres földet érést követően a fedélzeti GPS helymeghatározó segítségével a kutatócsoport hamar meg is találta.
Fertő Emma, a rakétacsapat vezetője a tesztet sikeresnek értékelte, ugyanis ez volt az első alkalom Magyarországon az egyetemi csapatok körében, hogy saját fejlesztésű rakétába, saját fejlesztésű hajtómű került integrálásra és sikeres tesztelésre.
