A balassagyarmati Honvédelmi Sportközpontban forgatott a Haderő stábja, interjút adott Dr. Simicskó István.
„A lövészetnek a sportsikerek mellett van egy védelmi jelentősége és ennek része a hazaszeretetre való nevelés is” – hangzott el a műsorban. A Honvédelmi Sportszövetség elnöke arról is szólt, hogy a fiatalok számára a lövészet egy lehetőség, önismereti képességeik fejlesztésére, hiszen olyan ismereteket, többletkompetenciákat szereznek, amivel a hazát is tudják védelmezni, ha szükséges. Szó esett arról is, hogy a Honvédelmi Sportszövetség programjai fegyelmezettséget és céltudatosságot tanítanak a fiataloknak, emellett a közösségépítésre is kiválóan alkalmasak, hiszen versenyeket, honvédelmi táborokat is szervez a HS, önállóan és a honvédséggel közösen is.
A Honvédelmi Sportszövetség elnökével készített interjú a HS Facebook oldalán is megtekinthető, ahol a verseny izgalmas pillanataiba is betekinthetünk.
A nyár egyik legizgalmasabb élménytáborának adott otthont az MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred, ahol a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával, honvédelmi búvártábor keretében a diákok egy héten át merülhettek el a búvárkodás világában – és nem csak a vízben, hanem a közösségben is. A program lendületes, szakmailag megalapozott és minden pillanatában izgalmas volt – egy hét, amely kalanddá változtatta a tanulást, és ismeretlenekből valódi társakat faragott.
Fotó: Bökény János tizedes
A táborozók már az első napoktól kezdve – szó szerint – alámerültek a búvárkodás alapjaiba. A fiatalok megtanulták a felszerelés helyes használatát, a légzéstechnika és a víz alatti kommunikáció alapelemeit, miközben napról napra egyre nagyobb önbizalommal mozogtak a medencében. A műszaki ezred tapasztalt búvárai, valamint a biztonságos, támogató környezet lehetővé tették, hogy mindenki a saját ütemében fejlődjön. Eközben észrevétlenül, de annál természetesebben kezdtek kialakulni a barátságok – közös élményekből, közösen leküzdött kihívásokból.
A hét csúcspontjának kétségkívül a Mályi-tónál eltöltött nap bizonyult, ahol a fiatalok végre nyílt vízben is alkalmazhatták mindazt, amit a tábor során elsajátítottak. A tó és élővilága igazi mélységet adott a merülés élményének. A víz alatti felfedezések mellett vízibiciklizés és csónakázás is várta a táborozókat.
A honvédelmi búvártábor több volt, mint egy izgalmas nyári kaland. Olyan élmény, amely személyiséget formál, bátorságot ad, és megtanít a kitartásra, fegyelemre, csapatmunkára és a természet iránti tiszteletre. A búvárkodás – a csendes mélység, a határok átlépése és az ismeretlen felfedezése – örökre nyomot hagy azokban, akik megtapasztalják.
És ami talán a legfontosabb: a fiatalok társak lettek a merülésben, bajtársak a táborban – és barátok az életben.
Forrás: honvedelem.hu / Fotó: Bökény János tizedes
Az éremtáblázat élén végzett a magyar csapat a hétvégén tartott kajak-kenu U23 és junior Európa-bajnokságon a romániai Pitestiben. Tehetséges ifjú sportolóink összesen 34 érmet szereztek, a 18 arany, 9 ezüst és 7 bronz rekordnak számít a magyar kajak-kenu sport történetében.
Rendessy Eszter szakaszvezető, az MH Sportszázad katonasportolója, két győzelemmel járult hozzá a nem mindennapi sikerhez. Kajak egyesben az 500 méteres olimpiai távon, valamint 1000 méteren is hatalmas erőfölényt mutatva utasította maga mögé ellenfeleit.
„A válogató versenyek nagyon jól sikerültek, erőre is kaptam utána, azonban a felnőtt világkupa versenyek nem úgy jöttek ki, ahogy vártam, szerettem volna döntőbe kerülni Szegeden és Poznanban is, sajnos ez nem sikerült. Az U23 EB-re vérmesebb reményekkel érkeztem, bár nem nevezném kárpótlásnak a két aranyérmet, de ennek most nagyon örülök” – mondta a verseny után Rendessy Eszter szakaszvezető a honvedelem.hu-nak.
A két, magabiztos, több, mint egy hajóhosszos győzelme után lehet is oka az örömre az UTE fiatal versenyzőjének, 500 méteren az egyik legrangosabb mezőnyben sikerült egyértelmű erőt demonstrálnia. „Remélem, hogy idén még lehetőséget kapok felnőtt versenyeken is, ott is szeretnék bizonyítani” – zárta mondandóját Rendessy. Látva, hogy korosztályából mennyire kiemelkedik a magyar versenyző, a felnőtt mezőnynek bizony lesz félni valója a nem is túl távoli jövőben.
Forrás: honvedelem.hu / Szöveg: Kovács Tamás / Fotó: Kovács Tamás
Számos tapasztalatot vont le a Magyar Honvédség a területvédelmi tartalékosok tavaly nyáron elindított Szeretem, Megvédem! toborzókampány eredményei kapcsán – mondta dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Egy év alatt több mint 5500-an csatlakoztak a civil foglalkozás, vagy tanulmányok folytatása mellett végezhető szolgálati formához. A Magyar Honvédség továbbra is megbecsüli a területvédelmi tartalékos állomány minden egyes tagját, és a toborzókampány lezárulta óta is várja a jelentkezőket.
Böröndi vezérezredes elmondta, hogy a tartalékos rendszerhez való csatlakozás aktív szerepvállalást jelent a haza védelme érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a területvédelmi tartalékos szolgálat keretében valós képesség és erő épül, ami elengedhetetlen Magyarország szuverenitásának és állampolgárai biztonságának fenntartásához. A honvédelem egyik alappillére a hivatásos és szerződéses katonák, a másik a területvédelmi tartalékosok állománya – tette hozzá a vezérkarfőnök.
Hangsúlyozta, hogy a területvédelmi tartalékos rendszer abban alapvetően különbözik a hivatásos és szerződéses katonai szolgálattól, hogy minden évben meghatározott időszakra hívják be a tartalékosokat. Néhány tartalékos esetében előfordult az a helytelen gyakorlat, miszerint állandó behívással teljesítettek szolgálatot, ugyanakkor mindez pont a tartalékos szolgálat alapelveinek mond ellent. Akik nem munka vagy tanulmányok mellett kívánnak szolgálatot teljesíteni azokra akár hivatásos, akár szerződéses katonaként számít a Magyar Honvédség – mondta dr. Böröndi Gábor.
Emlékeztetett a tartalékos szolgálat sajátosságára, hogy a kiképzést és egy-egy feladat teljesítését követően a résztvevők folytatják civil életüket, miközben továbbra is készen állnak arra, hogy szükség esetén ismét szolgálatba lépjenek. Ugyanakkor a területvédelmi tartalékos katona az alapkiképzés befejezését követően (amit egy éven belül köteles teljesíteni) saját elhatározásából vállalhatja a szerződéses, vagy a hivatásos katonai szolgálatot is.
Az ország egészét lefedő, járási szinten jelenlévő hét tartalékos ezred tagjai korszerű kiképzést kapnak, elsajátítják mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyek a katonai feladatok ellátásához szükségesek, miközben számos hazai és nemzetközi gyakorlaton is részt vesznek.
A vezérkarfőnök példaként említette az MH Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred tartalékos katonáit, akik a napokban bizonyították felkészültségüket a Szerbiában megrendezett Platinum Wolf nemzetközi gyakorlaton, további 12 nemzet katonáival közösen. Velük egyidejűleg a hivatásos állomány is bizonyított az amerikai és spanyol katonákkal együtt tartott Saber Guardian gyakorlaton.
Elmondta: a területvédelmi tartalékos katonák jelentkezhetnek és alkalmasság esetén egy hosszabb felkészülési és szolgálati idő után missziós feladatok végrehajtásába is bekapcsolódhatnak. Kaposváron a területvédelmi tartalékosok az MH Klapka György 1. Páncélosdandár 2. lövész zászlóaljával jelenleg is közös kiképzés keretében készülnek külszolgálati feladatuk legmagasabb szintű ellátására.
A Magyar Honvédség elismeri és megbecsüli a tartalékosok szolgálatát, hiszen jelenlétük és felkészültségük nélkülözhetetlen része a nemzeti védelem rendszerének. A tartalékos szolgálat nem csupán feladatvállalás, hanem egyben közösségi szolgálat, amelyben a civil és a honvédelmi elkötelezettség erős egységet alkot – hangsúlyozta dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke.
Kijelenthető, két dologban mindenképp hasonlít egymáshoz a magyar huszár és a herendi porcelán: világhírű és hungarikum. Ennek tükrében nyílt meg a magyar huszár virtusságát középpontba helyező kiállítás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban, melyben a megtekinthetőek a manufaktúra évtizedek távlatába nyúló huszár szobrai és a Hadtörténeti Múzeum műtárgyai.
A Herendi Porcelánművészeti Múzeum falai között, de a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) rendezésében valósult meg az a kiállítás, melyet Dr. Bán Attila alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum igazgatója, Székely Tibor hö. ezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke és Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója nyitott meg, 2025. július 04-én.
Vivat Hussar, azaz: Éljen a huszár! – olvasható a méltatás több évszázados szablyapengéinken, nem véletlenül. Történelmünk során a Haza sorsa többször is a huszárok helytállásától függött, derekasan kivették részüket a török uralom elleni harcokból, a szabadságküzdelmeinkből, a dinasztikus konfliktusokból és a világháborúkból.
„A huszár – több mint katona. A huszár egyszerre harcos, jelkép és legenda. A magyar huszárság története nemcsak hadiesemények krónikája, hanem társadalomtörténet, viselettörténet, sőt kulturális örökség is. A kiállítás célja, hogy ezt az örökséget minél teljesebben, mégis emberközelien tárja elénk” – mondta köszöntőjében Bán Attila alezredes.
A huszárok története a 15. századra nyúlik vissza, eredetük a magyar könnyűlovasság fejlődéséhez kapcsolódik, akik a török elleni küzdelmek során váltak a gyorsaság, a leleményesség és a bátorság megtestesítőivé. A 18–19. századra a huszár nem csupán harci egységként, hanem életérzésként is jelen volt Európa-szerte. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében például a huszár ezredek színes egyenruháikkal, kiváló lovastudásukkal és merészségükkel egyaránt elismerést vívtak ki.
A tárlat gazdag anyaga – korabeli egyenruhák, fegyverek, festmények, fényképek és személyes relikviák – mind hozzájárul ahhoz, hogy a látogató ne csupán szemlélője, hanem átélője lehessen a huszáréletnek. Külön figyelmet érdemel a magyar huszárviselet fejlődését bemutató rész, ahol a dolmány, mente, csákó és csizma nemcsak ruhadarabok, hanem identitásformáló elemekként jelennek meg.
„A kiállítás egyik különlegessége, hogy nem áll meg a történelemkönyvek lapjainál. A huszárság szellemisége tovább él a katonai hagyományőrző csoportokban, a díszszemléken, a lovas hagyományokban, de a modern magyar hadsereg szimbolikájában is. A huszár, mint a magyar katonaideál megtestesítője, ma is jelen van nemcsak ünnepeinken, de gondolkodásunkban, értékrendünkben is” – tette hozzá a Hadtörténeti Múzeum igazgatója.
„Példátlanul szép ennek a kézműves manufaktúrának a két évszázados története, ahogyan példátlanul szép történet a huszárságé is, mint amely 500 évet tudhat maga mögött” – mondta Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke. – „2007-ben amikor a magyar huszár a magyar örökség díjat megkapta, magam is személyesen ott lehettem a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Akkor éreztem meg igazán a hagyományőrző felelősségét abban, hogy a népéletben már évszázadok óta nemzeti jelképpé vált huszárág hagyományainak megőrzése, ennek a szinte egész világon elterjedt magyar értéknek az életben tartása mekkora kötelezettség. Az elődjeink, nagyapáink, szépapáink nagyszerű példája kötelez bennünket arra, hogy ezt a feladatot, mondhatni küldetést vállaljuk minden körülmények között. Nemzeti emlékezetünk fenntartásának szerves része, éppoly fontos, akár az anyanyelvünk, a népi kultúránk, a népzenénk, a tárgyi kultúránk megőrzése. A mai huszárok, hagyományőrzők, híven követik őseink szellemét. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy a huszár szellem a bátorság, a hazaszeretet, a becsület a bajtársiasság, soha el nem évülő emberi és közösségi értékek, amelyekre mindig szüksége lesz a hazának.”
Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója beszédében méltatta a huszárokat: „A huszárok megihlettek költőket, irodalmárokat, zeneszerzőket, népdalénekeseket, előadóművészeket és képzőművészeket egyaránt. És ugyanígy a huszárok megihlettek herendi porcelánmestereket is. Számtalan herendi huszár létezik: Hadik huszár, azaz „pengéjét néző huszár”, Sándor huszár, hannoveri huszár, Attila huszár, Hunyadi huszár, Coburg huszár. Ezek mind Herendi alkotások. A mostani kiállításunk valójában tisztelet a magyar történelem és a magyar huszárok előtt.”
A tárlat összeállítása során a kurátorok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatalabb generációk is közelebb kerüljenek a huszár örökséghez. Interaktív tartalmak, digitális bemutatók és személyes történetek segítik a diákokat, fiatal látogatókat abban, hogy ne csak megtanulják, de meg is értsék, mit jelent huszárnak lenni – vagyis hűségesnek, bátornak, büszkének lenni és önazonosnak maradni.
A kiállítás megnyitóján közreműködtek a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület huszárai és a Veszprémi Petőfi Színház művészei.
A Huszárok öröksége kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható a Herendi Porcelánművészeti Múzeum kiállítóterében.
Szöveg: HM HIM | Fotó: HM HIM Herendi Porcelánmanufaktúra
