Három nap II. Rákóczi Ferenc nyomában
Sárospataktól Borsin át Késmárkig, Eperjesig és Kassáig vezetett az a háromnapos emléktúra, amelyen közel száz kadét járhatta végig II. Rákóczi Ferenc életének és emlékezetének fontos helyszíneit. A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére, a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége közreműködésével megvalósult program múzeumok, várak, templomok és levéltári dokumentumok segítségével egy kultikus fejedelmet, és egyben egy kevésbé ismert korszakot hozott közel a fiatalokhoz.
II. Rákóczi Ferenc éppen 350 éve született. A fejedelem 1676. március 27-én látta meg a napvilágot Zemplén vármegyében. A kerek évforduló alkalmából országszerte számos megemlékezés és kulturális program idézi fel alakját. Ennek apropóján a Honvédelmi Minisztérium is történelmi utat szervezett a kadétprogramban résztvevő iskolák számára. A diákok és kísérőik Debrecenből, Nyíregyházáról, Sárospatakról és Budapestről érkeztek.
A fejedelmi asszonyok világa
A túra első állomása Sárospatak volt. A város fölé emelkedő vár ma is az egyik legfontosabb emlékhely, ahol a Rákóczi-korszak története az épület falai, termei és tárgyi emlékei között elevenedik meg. A kiállítás, a Vörös-torony, az egykori ágyúöntő műhely és az Olaszbástya kazamatája önmagában is érdekes, hát még a helyi idegenvezetők tolmácsolásában! A diákok megismerhették egy kivételes nő életét is: Lorántffy Zsuzsanna – II. Rákóczi Ferenc nagymamája – volt Sárospatak történetének egyik kulcsfigurája. 1616-ban, mindössze 16 évesen ment férjhez I. Rákóczi Györgyhöz, a későbbi erdélyi fejedelemhez. Együtt jelentős szerepet vállaltak a pataki vár és a város fejlesztésében, valamint a református oktatás támogatásában.
Sárospatak után a Borsi Rákóczi-kastély következett, II. Rákóczi Ferenc szülőháza. Ez a helyszín egy rendhagyó kiállítást rejt: egyszerűen egy gyermek történeté elevenítik fel– azét a gyermekét, akiből évtizedekkel később a Rákóczi-szabadságharc vezetője lett. A tárlat olykor meghökkentő, olykor megmosolyogtató részletei láttán még a kevésbé elkötelezett diákok arcára is kiült a csodálkozás. A látogatás végére még azt is megtudhatták, hány utcát, teret, iskolát, élelmiszert, eseményt, szövetséget neveztek el a nagy fejedelemről – aki ma is az 500 forintos bankjegyről tekint ránk.
Thököly Imre árnyékában
A második nap első állomása Késmárk volt. Itt Rákóczi édesanyja, Zrínyi Ilona második férje, Thököly Imre alakja került előtérbe. Thököly itt született, életének fontos színtere a késmárki vár, a Felvidék protestáns világának egyik központja. Thölöly a Habsburg-ellenes kuruc mozgalom egyik meghatározó vezetőjévé vált, személyisége és harci tudása erősen inspirálta II. Rákóczi Ferencet. A várban korabeli eszközök, a mindennapi élet tárgyai és egy komoly fegyverkiállítás kapott helyet. Katona Csaba történész tolmácsolásában a poros tárgyak életre keltek a hallgatók fantáziájában. Ezután a kadétok megtekintették a város régi evangélikus fatemplomát, majd a Thököly nyughelyéül szolgáló új evangélikus templomot. Tiszteletüket egy koszorúval és főhajtással fejezték ki. Thököly története nélkül II. Rákóczi Ferenc életútja sem érthető meg teljes egészében: a családi háttér, a politikai konfliktusok és a Habsburg-ellenes mozgalmak világa már gyermekkorában körülvette a későbbi fejedelmet. Eperjesen egy rövidebb városi sétára került sor. A város főterének egyik nevezetes épülete a Rákóczi-ház, egy 17. században épült reneszánsz városi palota, ahol II. Rákóczi Ferenc rövid ideig lakott. Eperjes a korszak történetének sötétebb fejezeteit is őrzi. A város az 1687-es, úgynevezett eperjesi vértörvényszék helyszíne volt, amelynek során Caraffa császári tábornok vezetésével protestáns nemeseket végeztek ki.
„Körülöttünk lebeg sírjában nyugovó Rákóczi nagy lelke”
A történelmi emléktúra legfontosabb állomása Kassa volt. A kadétok meglátogatták a Rodostói házat, amely II. Rákóczi Ferenc rodostói házának másolata, ma múzeumként működik. Rákóczi a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, először a francia király udvarában, majd az Oszmán Birodalomhoz tartozó Rodostóban élt. A száműzetés időszaka, maga a rodostói magyar közösség pedig fontos szellemi műhellyé vált, itt születtek meg Rákóczi emlékiratai és Mikes Kelemen, az utolsó bujdosó levelei. A kiállításon azt is megtudták a diákok, hogy a fejedelem egyik hobbija a fafaragás volt: díszes székeket farigcsált magának és barátainak.
A kassai program részeként meglátogatták a városi levéltárat is. Bár elsőre ez nem hangzik izgalmasnak, a valóság egészen más volt: Nagy Lajos király címeres levele, Dessewffy Arisztid Kossuth Lajos által jegyzett házassági levele, és egyéb kincset érő emlékek kerültek elő…
Az utolsó állomás, egyben a túra csúcspontja a Szent Erzsébet-székesegyház volt. Itt, a kassai dómban 1906. október 29-én temették újra a fejedelem és bujdosótársai földi maradványait. Hamvait halála után több mint 170 évvel szállították haza. Az egykori rendezvény messze túlmutatott egy kegyeleti eseményen: a minden magyar szívében helyet kapó Rákóczi kultusz itt és akkor kezdődött el.
Hibátlan hős helyett esendő ember
Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze fontos szerepet vállalt a túrán. Magyarázatai érdekesek és alaposak voltak, egyben kritikus gondolkodásra tanította a fiatalokat. „A legfontosabb, hogy a kadétok történelmi ismereteik a saját gondolataikat is meg tudják fogalmazni a múlttal kapcsolatban. Felejtsék el a biztosnak tekintett adatokat és szemléleteket, próbálják meg kontextusba helyezni mindazt a tudást, amit itt igyekeztünk nekik átadni.” Ez a szemlélet különösen érdekes II. Rákóczi Ferenc esetében. A fejedelem alakja az elmúlt két évszázadban egy erőteljes nemzeti kultusz részévé vált. Ám alakját érdemes kritikusan szemlélni: „Természetesen Rákóczinak vannak nagyon komoly érdemei, ugyanakkor voltak rossz döntései is. Minél több forrást, helyszínt és nézőpontot ismerünk meg, annál árnyaltabbá válik a róla alkotott kép.” Katona Csaba szerint az idealizált múlt helyett érdemes Magyarország történelmének valóságos, összetett szeleteit megismerni. Meglátása szerint ettől a hazához való kötődés, a patriotizmus is hitelesebbé és erősebbé válhat.
Forrás: honvedelem.hu
