A Honvédelmi Sportközpontok nem egyszerű sportlétesítmények. A közösségi terekben lövészet, küzdősportok, képzések, közösségi programok várják az érdeklődőket biztonságos, szervezett körülmények között, önkéntes alapon – olvasható dr. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter közösségi oldalán.
A bejegyzésben szereplő videóban a honvédelmi miniszter elmondja, hogy az ország öt Honvédelmi Sportközpontja 2021-22-ben épült, ahol évente mintegy hatvanezer kadét, diák, gyermek fordul meg. A központok fenntartása 611 millió forint, amit a jövő évi költségvetésben is biztosítanak a működésükre. A tárca ugyancsak biztosítja a Honvédelmi Sportszövetség további működését is.
„A célunk világos: minél több fiatal és család számára tegyük elérhetővé a sportot, a közösségi élményeket és a honvédelemhez kapcsolódó tudást” – írta bejegyzésében dr. Ruszin-Szendi Romulusz.
Forrás: dr. Ruszin-Szendi Romulusz Facebook-oldala
„Sokszor közhelyesen használjuk a haza szót és nem gondolunk bele, hogy milyen jelentéstartalommal kell bírnia a jövő generációja számára. Az önök elsődleges feladata, hogy a valódi jelentését elplántálják az ifjú lelkekbe, így nevelve őket hazaszerető emberekké” – fogalmazott Baráth Ernő, a Honvédelmi Minisztérium humánstratégiáért felelős helyettes államtitkára a honvédelem tantárgy katonai oktatóinak augusztus 27-ei tanévnyitó ünnepségén.
Hozzátette, a fiatalok legjobban példamutatás útján tanulnak, ezért olyan katonák lettek oktatók, akik hitelesen képviselik hivatásukat és nemcsak az órai tananyaggal, hanem jelenlétükkel, személyes példájukkal is tanítják a diákokat.
„Nyáron áttekintettük a honvédelem tantárgyat és az oktatókat érintő kérdéseket. Sokat dolgoztunk azért, hogy önökre kevesebb adminisztrációs feladat, és érthetőbb, könnyebben elérhető kommunikációs csatorna várjon a jövőben. A hatékony munkavégzéshez azonban elengedhetetlen, hogy kifejtsék véleményüket, ugyanis önök állnak legközelebb a diákokhoz” – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.
Polyák András ezredes, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokhelyettese elmondta, a katonaoktatók az egyik legnagyobb ajándékot adják a diákoknak, mivel tanításukkal, példamutatásukkal iránymutatást adnak nekik.
„Segítő kezet, kapaszkodót nyújtunk nekik és megmutatjuk, hogy a gyorsan változó világban is vannak olyan értékek, amelyek a nehéz helyzeteket és a váratlan történéseket segítenek leküzdeni. Önök azok, akiknek minden megszólalása, minden gesztusa, minden döntése üzenetet közvetít arról, mit jelent felelősséget vállalni önmagunkért, egymásért és a hazáért” – fogalmazott az ezredes.
Hangsúlyozta, a honvédelem tantárgy megtanít a honvédelmi tudnivalókra, a biztonságtudatosságra, a veszélyhelyzetek kezelésére, a közösségre, az együttműködésre, de a legfontosabb, hogy a hazaszeretetre is.
Pálfi Erika, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály főosztályvezetője a katonaoktatók megbecsültségét emelte ki.
„Nagyon sok levelet kaptunk a programban szereplő iskoláktól, ahol nemcsak a tantárgy megtartása, hanem a katonaoktató személye mellett is érveltek. Hangsúlyozták, hogy a következő tanévben is azt az oktatót várják a tantestületbe, aki az előző tanévben oktatta a diákjaikat” – mondta az iskolák elégedettségével kapcsolatban a főosztályvezető.
Kiemelte, a katonaoktatók sikeresen helytálltak, mivel a diákok és a tantestületek is visszavárják őket az új tanévben. Ez is rámutat, hogy nemcsak a honvédség, hanem oktatásügyi szakemberek szerint is nagy siker a honvédelem tantárgy.
A mohácsi csata 500. évfordulójának emléke, Tomori Pál öröksége és a fiatalok közösségi élménye kapcsolódott össze az idei Tomori Kadét Kupán, amelynek országos döntőjét ezúttal is Kiskunmajsán rendezték meg. A hatodik alkalommal megtartott versenyre az ország több pontjáról érkeztek 7–8. évfolyamos diákokból álló csapatok. A kétfordulós, hazafias és történelmi verseny hagyományosan nemcsak a résztvevők tudását, hanem ügyességét, fizikai felkészültségét és együttműködési készségét is próbára tette.
A Tomori Kadét Kupát 2021-ben azzal a céllal indították útjára, hogy évről évre méltó módon őrizzék a mohácsi csatában hősi halált halt Tomori Pál érsek és hadvezér emlékét.
Az idei megmérettetés különleges jubileumi évben zajlott. Czifrik Ágnes, a Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatója a megnyitón kiemelte: 2026-ban egyszerre emlékeznek a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára, az iskola alapításának hetvenedik, valamint az intézmény egyházi fenntartásba kerülésének és Tomori Pál nevének felvételének tizedik évfordulójára. Mint fogalmazott, a jubileumok több szálon is összekapcsolják az intézményt névadójának történelmi örökségével.
Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke arra emlékeztette a versenyzőket, hogy a mohácsi csata rendkívül nehéz korszakot hozott Magyarország számára, az ország mégsem veszítette el a reményt, hanem képes volt újrakezdeni. A csapatversenyeket is ehhez a gondolathoz kapcsolta: minden küzdelemben van lehetőség a fejlődésre, és a vesztes is tapasztalatokkal gazdagodik. Az érsek Tomori Pál példáját, kitartását, bátorságát és hitét állította a fiatalok elé. A résztvevőknek egy különleges ajándékkal is készült: a Kalocsai Érseki Könyvtárban nemrég felfedezett, német nyelvű, a török elleni harcok korából származó kiadványt adott át az iskolának, amelyben Tomori Pál neve is szerepel.
A versenyzők a különböző feladatok során történelmi és honvédelmi ismereteikről, valamint ügyességükről adhattak számot. A korábbi évekhez hasonlóan a programban többek között lövészet, íjászat, tájékozódás, felderítés és fizikai próbatételek is helyet kaptak. Az idei döntőben tizenkét csapat mérte össze tudását. A versenyzőket a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Gramantik Zoltán, a HM Honvéd Kadétprogram Intézményfelügyeleti és Fejlesztési Osztályának osztályvezetője is köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy már önmagában a részvétel is komoly teljesítmény, hiszen a diákok olyan élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodhattak, amelyek hosszú időre elkísérhetik őket.
A megmérettetés értékelésekor Dr. Nébald György, a Honvédelmi Sportszövetség alelnöke a küzdelem fontosságát emelte ki. Mint mondta, nem csupán a győzelem számít, hanem az is, hogy mindenki a lehető legtöbbet adja ki magából. Úgy fogalmazott: a verseny során a test és a szellem egyaránt fejlődött, a résztvevők pedig olyan tapasztalatokat szereztek, amelyek a későbbi életükben is hasznukra válhatnak.
A VI. Tomori Kadét Kupa végül a Bácsbokodról érkezett Tomori vitézei csapatának győzelmével zárult. A házigazda Kiskunmajsát képviselő Szent Gellért tisztjei a dobogó harmadik fokára állhattak.
A VI. Tomori Kadét Kupa végeredménye:
Tomori vitézei – Bácsbokod – 83 pont
Istvánffy diákjai – Szigetvár – 76 pont
Szent Gellért tisztjei – Kiskunmajsa – 71 pont
Tatárok – Császártöltés – 59 pont
Apró Apród – Nagyalásony – 56 pont
Harcos Hercegnők – Verőce – 55 pont
Alsóörsi Törökverők – Alsóörs – 54 pont
Becstelen Brigantyk – Soltvadkert – 51 pont
Végvári Vitézek – Tápiószentmárton – 49 pont
Lánchidas bajnokok csapata – Kecskemét – 48 pont
Pogányverők – Géderlak – 29 pont
Mohácsi Sajtos-Sós Kiflik – Baracs – 24 pont
A VI. Tomori Kadét Kupa így nemcsak a versengésről szólt, hanem a történelmi emlékezet, a közösség és a fiatalok számára átadható értékek találkozásáról is. A jubileumi évben különösen erős üzenetet hordozott Tomori Pál öröksége: a nehézségek között is helytállni, küzdeni, és soha nem feladni a reményt.
Alig csendesedett el a Kossuth tér a tisztavatás után, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) újabb fontos napra ébredt. A frissen felvett honvéd tisztjelöltek bevonultak a budapesti Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusra, megkezdve egyetemista életüket és katonai hivatásukat. Az első órákban eligazítás, egészségügyi szűrővizsgálat, a körlet elfoglalása, valamint az első katonai felszerelés átvétele várta a fiatalokat.
A megérkezés után az újoncokat Szilágyi László ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka köszöntötte. „Ez a pálya nem való mindenkinek – mondta el –, de a Ludovika Zászlóalj és az NKE HHK teljes állománya azért dolgozik, hogy önöket eljuttassuk a Kossuth térig, ahol négy év múlva le tudják tenni tiszti esküjüket.”
Dr. Lippai Péter dandártábornok, az NKE HHK dékánja elmagyarázta, hogy egy tisztjelöltnek egyszerre kell megfelelni az egyetemi és a katonai elvárásoknak. „Ez egy rendkívül nehéz, kihívásokkal teli, ugyanakkor gyönyörű hivatás. Itt nincs „ingyen” diploma, a tudást mindenkinek el kell sajátítania, és bírni kell a fizikai és mentális igénybevételt.”
A dandártábornok elmondta, hogy mi vár az első hetekben a mintegy 170 bevonult fiatalra. „A fokozatosság elvét betartva alaki- és testnevelés foglalkozásokkal kezdünk. Az újoncok 5 hét alatt teljesítik a katonai alapkiképzést, majd leteszik katonai esküjüket. Ezután megkezdődik egy vezetői tartalommal is bíró felkészítés, az emelt szintű lövész- és az egységes gyalogostiszti felkészítés.” Hozzátette, hogy a Z generáció szemléletmódja és a katonai alapelvek olykor egymással ellentétesek. „A mai fiatalokat teljesen másképp kell megszólítanunk. A küldetésalapú vezetésszemlélet, ami a vezető és a vezetett közötti kölcsönös bizalomra épül, képes őket motiválni.”
Az első napokban még minden új és szokatlan, az út pedig hosszú lesz, de négy év múlva már a most bevonultak lesznek azok, akiknek tiszti esküje messzire harsog majd a nemzet főterén.
„Egy szív, egy dobbanás” – Krizsán Szabolcs, a 2014-es judo Európa-bajnokság bronzérmese, a Magyar Honvédség Sportszázadának parancsnoka és a European Judo Union Police & Military Commission (Európai Judo Szövetség Katonai és Rendőr Bizottsága) elnöke számára ez a négy szó fejezi ki leginkább a katonai élet egyik legfontosabb értékét, a bajtársiasságot. Tizenkilenc ország részvételével rendezték meg augusztus 22–23. között Birminghamben az első Egyenruhás Szervezetek Judo Európa-bajnokságát, ahol öt éremmel – köztük két arannyal – zárt a magyar delegácó.
Krizsán Szabolcs életében a judo és a katonai hivatás több mint egy évtizede szorosan összekapcsolódik. 2012-ben csatlakozott a Magyar Honvédséghez, ahol kezdetben testnevelő tisztként szolgált. A honvédség lehetőséget adott számára arra is, hogy aktív katonaként folytassa versenyzői pályafutását. Az első Egyenruhás Szervezetek Judo Európa-bajnokságát követően a Honvédelmi Minisztérium munkatársai is interjút készítettek vele, amit az alábbiakban mi is közzéteszünk.
– Mindig büszke voltam arra, hogy amikor felállhattam a dobogóra, Magyarország mellett a Magyar Honvédséget is képviselhettem.
A versenyzői évek után sem távolodott el a sporttól. Jelenleg a Magyar Honvédség Sportszázadainak vezetőjeként 275 fő katonai szakmai munkáját irányítja, emellett a Magyar Honvédség Katonai Sportközpont parancsnokhelyettese. A judo katonai alkalmazhatóságát saját pályáján is megtapasztalta.
– A judo egyike azon olimpiai sportágaknak, melynek mozgásanyaga kiválóan hasznosítható a fegyveres szervek kiképzési rendszerében. A sportág nemcsak fizikálisan fejleszt, hanem olyan tulajdonságokat is erősít, amelyek a katonai szolgálatban és a rendőri munkában is fontosak.
Krizsán Szabolcs szakmai munkája hamar nemzetközi irányt is vett. A Nemzetközi Judo Szövetség Military & Police Commission tagjaként több országban tartott szakmai bemutatókat és kiképzéseket, többek között a bakui rendőrség számára is.
– Más országokban is azt láttam, hogy a judo olyan közös nyelv lehet, amelyen keresztül a sport és a szolgálati képzés közelebb kerülhet egymáshoz.
Újabb fontos állomást jelentett, amikor dr. Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke felkérte az Európai Judo Szövetség Katonai és Rendőr Bizottságának vezetésére. Krizsán Szabolcs jelenleg az európai bizottság elnöke, emellett a Nemzetközi Judo Szövetség hasonló testületének tagja.
A bizottságok célja, hogy erősítsék a judo jelenlétét a fegyveres testületekben, valamint sportkapcsolatokat építsenek a katonai és rendőri szervezetek között. Krizsán Szabolcs ennek részeként Észak-Macedóniában a skopjei rendőrség számára is tartott kiképzést, és számos nemzetközi katonai, illetve rendőri judoversenyen képviselte az Európai Judo Szövetséget vagy a magyar delegációt.
Ennek a munkának egyik legfontosabb állomása volt a birminghami Európa-bajnokság. Az első alkalommal megrendezett eseményen tizenkilenc ország katonái és rendőrei léptek tatamira.
A magyar csapat már a nyitónapon három érmet szerzett. A 73 kilogrammosok között Üveges Attila őrvezető aranyérmet nyert, Kalász Ádám szakaszvezető pedig ezüstérmes lett. A két magyar a döntőben találkozott, és egy heroikus, tízperces küzdelemben dőlt el az aranyérem sorsa.
A női 63 kilogrammos mezőnyben Varga Brigitta tizedes két győzelmet követően jutott döntőbe, ahol szoros mérkőzésen maradt alul osztrák ellenfelével szemben, így ő is ezüstérmet szerzett.
Vasárnap Miklósvölgyi Dániel szakaszvezető aranyérmmel zárt a 90 kilogrammos férfiak mezőnyében, 81 kilóban Tóth Benedek szakaszvezető pedig a dobogó harmadik fokára állhatott fel.
Krizsán Szabolcs szerint azonban Birmingham jelentősége nemcsak az eredményekben mérhető.
– Ez egy történelmi verseny, hiszen ilyenre még nem volt példa. Bízom benne, hogy dr. Tóth László elnök úr elképzeléseinek köszönhetően nemzetközi és hazai szinten is még szorosabb lesz az együttműködés az egyenruhás szervezetek között.
A versenyzőként megszerzett tapasztalatok a katonai pályán is sokat jelentettek számára.
– Elhivatottság, fegyelmezettség, kitartás. Ezeknek a judótól kapott értékeknek köszönhetően nagyon hatékonyan és gyorsan tudtam fejlődni a katonai pályám során is. Emellett a fizikai képességeket emelném ki, amelyek a mai napig kiemelkedőek.
A sport és a katonai szolgálat között ugyanakkor szerinte fontos különbség is van.
– A judo egyéni sportág, a versenyző egyedül megy fel a szőnyegre, és csak rajta múlik, hogy nyer vagy veszít. A katonaság esetében nagyobb csapatban kell megállni a helyünket, és a szervezeti érdek erősebb, mint az egyéni érdek. A hierarchia viszont nagyon hasonló: a sportban az edző, míg a katonaságban a parancsnok utasításait kell betartani. Talán az alkalmazkodóképesség fejlődését emelném ki, hiszen volt alkalmam mindkét oldalt megismerni.
Krizsán Szabolcs versenyzői múltját ma is őrzi: követi a világversenyeket, és kommentátorként is közreműködik. Legemlékezetesebb eredményei közé tartozik a 2014-es Európa-bajnoki bronzérem, valamint a 2013-as rijekai Grand Prix-győzelem, az első magyar arany.
A sportág honvédségen belüli elterjesztésében fontos mérföldkő volt 2017, amikor elindította a Honvédelmi Judo Programot. Ennek köszönhetően ma a kadétok, a szerződéses és a hivatásos állomány tagjai közül is sokan találkozhatnak a judóval.
– Azt szeretném, hogy minél többen megtapasztalják, mit tud adni ez a sport.
A program jól mutatja, hogy a judo számára nem csupán versenysport. Erőt, koordinációt, gyorsaságot és állóképességet fejleszt, miközben fegyelmet, kitartást és alkalmazkodóképességet tanít – olyan tulajdonságokat, amelyeknek az egyenruhás szolgálatban is megvan a helyük.
Krizsán Szabolcs számára pedig talán éppen ez a legfontosabb: amit egykor versenyzőként a tatamin kapott a judótól, azt ma már katonaként, vezetőként és szakemberként adhatja tovább a következő generációknak.
